1.3. Gyakorlati szempontok

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ebben a könyvben olyan kutatási eredményeket mutatunk be, amelyek középpontjában az érzelmek kiváltására alkalmas ingeranyagkészlet tesztelése és magyarországi adaptálása áll. A hazai vizsgálatsorozatban olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy az általunk standardizált érzelemkiváltó képek mennyire megbízhatóan váltanak ki adott érzelmi állapotokat; a képekre adott érzelmi válaszok mennyiben hasonlítanak az eredeti, amerikai és más kultúrában kapott válaszokhoz; az egyének képekre adott érzelmi válaszai összefüggenek-e más tulajdonságaikkal (pl. tartós érzelmi-hangulati jellemzőikkel, szorongásukkal); valamint egészséges és érzelmi zavarral küzdő személyek eltérő válaszokat adnak-e az érzelemkiváltó képekre? A kötetben hat saját vizsgálat eredményeinek tükrében összegezzük ezeket a kutatási tapasztalatokat egyrészt azzal a céllal, hogy inspirációt nyújtsanak további kutatásokhoz, másrészt összehasonlításra adjon lehetőséget más, jövőbeli adatfelvételek eredményeivel (lásd 7. fejezet).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Egy szakma elsajátításához és annak magas szintű műveléséhez elengedhetetlenek a szakmai ismeretek, az elméletek és összefüggések megértése, de ugyanilyen fontos része a szakmai fejlődésnek a gyakorlati tapasztalat megszerzése, egy-egy módszer kipróbálása, személyes reflexiók megfogalmazása. A pszichológiában sincs ez másképp. A pszichológia szakos hallgatóknak az egyetemi alapképzés során főleg szemináriumokon van lehetőségük gyakorlati jellegű tapasztalatokra szert tenni. Kutatási gyakorlatokon, tudományos diákköri (TDK) pályamunkák és a szakdolgozatok készítésekor gyakran születnek olyan kutatások, amelyben a résztvevők vizuális ingereket látnak azzal a céllal, hogy az érzelmi reakcióikat vizsgálják. Ez a könyv nekik is szól. Támpontokat és gyakorlati segítséget nyújtunk a munkájukhoz azáltal, hogy rámutatunk az összefüggésekre elmélet és gyakorlat között, összefoglaljuk a vizuális ingeranyagkészletek kialakításának hátterét, módszertani sajátosságait és nem utolsósorban továbblépési lehetőséget adunk bővebb információhoz egy-egy ingeranyag kapcsán. A mellékletben 40 különböző affektív ingerkészlet rövid bemutatására vállalkozunk.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az érzelmek összetett és szubjektív jellege indokolttá teszi tehát a többszempontú megközelítést, hiszen általuk növelhető az érzelmekkel kapcsolatos vizsgálatok érvényessége, szemben az egy megközelítést alkalmazó vizsgálatokkal.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Könyvünk nemcsak nagy tapasztalattal rendelkező kutatóknak szól, hanem olyan egyetemi oktató kollégáknak, szakdolgozatot vagy TDK-dolgozatot irányító témavezetőknek is, akik áttekintést és gyakorlati támpontokat szeretnének kapni az érzelmek mérési módszereiről. Ugyancsak jó szívvel ajánljuk a kötetet a pszichológus képzés alap-, mester- vagy doktori képzési szintjén tanuló egyetemista diákoknak és a gyakorlatban dolgozó pszichológusoknak, pszichiátereknek.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Reményeink szerint a fent vázolt multidiszciplináris megközelítés, a könyv módszertani ajánlásai és gyakorlati tanácsai hozzájárulnak ahhoz, hogy a kérdőíves technikák mellett standard ingeranyagok is alkalmazásra kerüljenek az affektív pszichológiai kutatásokban, új lendületet és inspirációt adva a hazai érzelemkutatásnak.
 
Menü