Az összes képre adott kontrollálás dimenzión gyenge negatív korrelációt találtunk a STAI, a CES-D és a PANAS negativitás alskálájával, és gyenge pozitív korreláció mutatkozott a Szubjektív boldogság skálával (STAI: r = −0,31; p < 0,01; CES-D: r = −0,23; p < 0,05; PANAS negativitás: r = −0,24; p < 0,05; Szubjektív boldogság skála (SHS): r = 0,26; p < 0,05). Az érzelmi állapotok feletti alacsonyabb kontroll élménye tehát nagyobb fokú szorongással, depresszióval és a negatív érzelmi állapotok túlsúlyával járt együtt. A magasabb kontroll érzése pedig a megélt boldogság mértékével volt összhangban.

A három dimenzió összesített értékei közül a valencia gyenge pozitív korrelációt mutatott az összesített BAS skálával (r = 0,29; p < 0,01), a BAS Hajtóerő és BAS Jutalom alskálákkal (BAS Hajtóerő: r = 0,32; p < 0,01; BAS Jutalom: r = 0,29; p < 0,01), valamint gyenge negatív kapcsolatot az SPSRQ büntetésre való érzékenység alskálájával (r = −0,25; p < 0,05). Ez azt jelenti, hogy a vizsgálati személyek minél kellemesebbnek ítélték a képeket összességében véve, annál magasabbnak bizonyult a viselkedéses aktivációs rendszer működésére utaló pontérték, míg az elkerülő viselkedésre utaló pontérték alacsonyabb volt.

Az összesített arousal pontszám pozitívan korrelált az SPSRQ jutalomra való érzékenység alskálájával (r = 0,21; p < 0,05), ami azt jelenti, hogy minél magasabb pontszámot ért el a személy a megközelítési tendenciákat mérő alskálán, annál intenzívebb érzelmi választ adott a képekre, miközben nagyobb fokú izgatottságot élt át.

Az összesített kontrollálás dimenzió gyenge negatív korrelációt mutatott a BIS skálával (r = −0,28; p < 0,01), az SPSRQ büntetésre (r = −0,26; p < 0,05) és jutalomra való érzékenység alskálájával (r = −0,25; p < 0,05). Vagyis, függetlenül attól, hogy az aktivációs vagy a gátló folyamatok léptek működésbe, a rendszer erősebb aktivációja nehezítette a szabályozást, az egyensúlyi állapot visszaállítását.