5.6. Alkalmazás normatív és klinikai kontextusban: lehetőségek és korlátok

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Képi ingeranyagok kialakítása során kutatásmódszertani szempontból elsődleges cél a megismételhetőség és az összehasonlíthatóság, ezért a validálási tanulmányok jelentős hányadában főként magasan iskolázott, egészséges, fiatal felnőttek normatív adatait találjuk. A normatív adatok alapján következtetéseket vonhatunk le az érzelmi reaktivitásban megjelenő nemi különbségekről, az életkorral együttjáró érzelmi változásokról, valamint a kulturális hasonlóságokról és különbségekről.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A speciális ingeranyagkészletek kialakításának gyakorlata rámutat azonban egy fontos szempontra. A normatív adatokra (pl. egy-egy képre vagy képcsoportra adott affektív válaszok átlagára, szórására) történő hagyatkozás tévútra vezetheti a kutatókat abban az esetben, ha speciális populációt vagy jelenséget vizsgálnak. Miből fakad(hat) a pontatlanság? Mire figyeljünk, ha érzelemkiváltó képi ingereket alkalmazunk klinikai jellegű csoportok vagy jelenségek tanulmányozásakor? A következő részben az elérhető tematikus ingergyűjtemények és speciális csoportokon végzett adatgyűjtések tükrében adunk választ a fenti kérdésekre.
 
Menü