5.2.4. Filmek, videók
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_207/#m1250kiaek_207 (2026. 08. 16.)
| |
| Chicago: | Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422(Letöltve: 2026. 08. 16.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_207/#m1250kiaek_207) | |
| APA: | Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2026. 08. 16.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_207/#m1250kiaek_207) |
Érzelemkiváltó hatás szempontjából a filmek a leghatékonyabbak. Az ingerek egy része audiovizuális, azaz az értékelő látja a képi tartalmat és hallja a hozzá tartozó hangokat, narrációt vagy kísérőzenét. Más esetben az értékelő csak a vizuális információt látja (hang nélkül). Ezek az ingerek leggyakrabban vagy filmrészletek, vagy az adott vizsgálat céljából felvett jelenetek, esetleg olyan, mozgást ábrázoló képsorozat, ahol a testrészek, ízületek térbeli elhelyezkedését pontszerű megvilágítás jelzi. A mozifilmekből vett jeleneteknél a filmrészletek minősége, a mikrofon elhelyezkedése és a kameraszög nagyon változó, míg az adott kutatási céllal készülő adatbázisoknál általában standard paraméterekkel dolgoznak.