4.2.1. Kérdőívek

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az önbeszámoló történhet skálák, kérdőívek, hangulati leltárok segítségével (lásd 4. táblázat). A hazai kutatói gyakorlatban is megfigyelhető, hogy egyaránt jelen vannak a többféle diszkrét érzelmet mérő kérdőívek (pl. Diszkrét Emóciókat Vizsgáló Kérdőív, DES), az alapérzelmekhez köthető mérőeszközök (pl. Harag és Düh Kifejezési Mód Kérdőív; undorérzékenység kérdőív; félelemmérő kérdőív), a pozitív-negatív élményeket összesítő kérdőívek (pl. Pozitív és Negatív Affektivitás Skála, PANAS). Az állapot és vonás jellegű érzelmek megkülönböztetésével főleg a szorongás mérése kapcsán találkozunk (pl. STAI), de vannak olyan kérdőívek (pl. PANAS, DES), amelyek többféle instrukcióval is alkalmazhatók (pl. a résztvevő pillanatnyilag vagy általában hogyan érzi magát, az elmúlt egy hétben/hónapban hogyan érezte magát).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A kérdőívek döntő többsége az átélt érzelem gyakoriságára vagy intenzitására kérdez rá, de vannak az érzelmek megértését, tudatosíthatóságát mérő skálák (pl. TAS-20, LEAS) és a szabályozásra vonatkozó mérőeszközök is (pl. CERQ, BERQ, ERQ). Ez utóbbi átfedést mutat az érzelmi intelligenciát mérő kérdőívekkel (pl. AES). A klinikai pszichológiában alkalmazott kérdőívek bemutatása meghaladja e kötet kereteit, ezért csak utalást teszünk ezekre (bővebben lásd Mérei és Szakács, 1994; Perczel Forintos és mtsai, 2018; Oláh, 2005).
 
Menü