4.1. Megfigyelésen alapuló módszerek
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_104/#m1250kiaek_104 (2026. 08. 17.)
| |
| Chicago: | Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422(Letöltve: 2026. 08. 17.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_104/#m1250kiaek_104) | |
| APA: | Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2026. 08. 17.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_104/#m1250kiaek_104) |
A különböző érzelemkifejezések (arckifejezés, testtartás, gesztusok) mérése történhet spontán vagy kiváltott érzelmi helyzetekben alkalmazott megfigyeléssel, a nem verbális csatornák vizsgálatával vagy kultúrközi kutatásokkal. Ily módon lehetővé válik az érzelemkifejezés egyediségének, univerzalitásának, folyamatának nyomon követése nemcsak egy adott személyre vonatkozóan, hanem kulturális kontextusban is.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_105/#m1250kiaek_105 (2026. 08. 17.)
| |
| Chicago: | Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422(Letöltve: 2026. 08. 17.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_105/#m1250kiaek_105) | |
| APA: | Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2026. 08. 17.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_105/#m1250kiaek_105) |
A viselkedéses tendenciák (pl. az öröm megközelítést vagy a düh agressziót kiváltó) hatásának vizsgálata spontán vagy kísérletileg megteremtett helyzetek megfigyeléséből állhat. Ezek a módszerek azonban magukban hordozzák a megfigyelői torzítás viselkedés- és eredménymódosító hatását.