1.1. Kérdőíves felmérés

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az adatgyűjtést a kérdőívek segítségével kezdtem meg, amelyek elkészítéséhez az ingyenes Google Forms kérdőívkészítő platformot használtam. A kérdőív alapvetően öt nagy kérdéscsoportra bontható, és kitöltése nagyjából 10-15 percet vett igénybe. A bevezető kérdések a műfordítók nemére, életkorára, elérhetőségére vonatkozó általános információkat firtatták. A kérdőív ezután a műfordítók honoráriumára és munkaterhelésére vonatkozó, kiegészítendő kérdéseket tartalmazott. Ezt követően a műfordítók megbecsültségére, szakmai önképére, a műfordítás társadalmi presztízsére, illetve a műfordítók szokásaira, valamint a műfordítóképzés szerepére vonatkozó állításokat fogalmaztam meg, melyekkel bizonyos mértékű egyetértésüket vagy egyet nem értésüket fejezhették ki a kitöltők (négy válaszlehetőséget adtam meg: Egyáltalán nem értek egyet, Nem értek egyet, Egyetértek, Teljes mértékben egyetértek).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A következő kérdésblokkban azt igyekeztem felmérni, tagjai-e a műfordítók valamilyen szakmai érdekvédelmi szervezet(ek)nek, ha igen, mely(ek)nek. Végül pedig arra voltam kíváncsi, milyen készségeket, attitűdöket tartanak fontosnak a műfordításhoz. A kérdőívek ezen válaszait kívántam elsősorban a fent említett PETRA-E referenciakeretben felsorolt kompetenciákkal összevetni, mely jó hivatkozási alap volt a kérdőívem összeállítása során.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Emellett pedig Sohár Anikónak a magyarországi műfordítók körében végzett kutatásához használt kérdőívét (Sohár, 2019: 269–299), illetve a dán kutatók, Helle V. Dam és Karen Korning Zethsen a dán fordítók szakma státuszát és presztízsét, valamint szakmai elégedettségét vizsgáló kérdőíves kutatásának (Dam & Zethsen, 2016: 174–187) fő paramétereit használtam, melyben négy státuszparaméterre (jövedelem, képzettség/tapasztalat, láthatóság, illetve hatalom/befolyás) irányultak kérdések. Bizonyos kérdések esetén, ahol négy megadott válaszlehetőség közül lehetett választani (pl. rendkívül rossz, rossz, jó, kiemelkedően jó) több olyan visszajelzést is kaptam, mely szerint az általam megadott skála túlságosan szélsőséges állásfoglalásra kényszerít, ám véleményem szerint a félig strukturált interjúk megfelelő lehetőséget teremtettek a kérdőív válaszainak árnyalására, pontosítására.
Menü