Az Alföld folyóirat megfelelő számaiból tehát digitális eszközökkel kikerestem azokat a részleteket, ahol fordításról esett szó. Eleinte felmerült, hogy gyűjtsem-e a szöveghelyeket a folyóirat számainak irodalmi műveket tartalmazó első részéből is. Mellette szólt, hogy a közvéleményt, a közös gondolkodást ezek a helyek is befolyásolhatják, illetve ezek is vélekedéseket tükröznek. Ugyanakkor a módszer és a hatásmechanizmus jelentősen eltér, és összességében kisszámú ilyen előfordulást találtam, ezért végül úgy döntöttem, hogy a pontosabb eredmények érdekében az irodalmi részből kizárólag a levelekben és naplórészletekben talált szöveghelyeket használom fel, amelyek jellegükben jól illeszkednek a folyóirat második részének tartalmához: a kritikákhoz, esszékhez, interjúkhoz, tanulmányokhoz, beszámolókhoz, hírekhez, levelekhez és más hasonló műfajokhoz.

 

 

Miután elkészült az adatbázis első változata, az előzetes eredmények alapján egyértelmű volt, hogy ellenőrzés szükséges. Az adatbázis formája és tartalma egyszerre alakult, ami számtalan hibalehetőséghez vezetett, például ahogy bővült a címkék listája, a későbbi szöveghelyek minden korrekciós kísérlet ellenére általában több címkét kaptak, mint a korábbiak, azt a benyomást keltve, hogy összetettebb gondolatok kerültek papírra a későbbi években – ami részben igaz, de többnyire egyszerűen arról volt szó, hogy a kiforratlanság okozta hiányosságok szorultak pótlásra. Ezért hosszabb pihentetés után újra végignéztem az adatbázist. A korábbi címkéket elrejtettem, hogy ne befolyásoljanak – ebben segített a két folyamat között eltelt idő is –, és újra végighaladtam a már kigyűjtött szöveghelyeken, újra címkékkel láttam el őket, és szükség esetén összehasonlítottam az eredményt az első változattal.