Az egyik a magyarról fordítás. Mindenképpen érdemes lesz újra megvizsgálni, hány helyen esik szó magyarról fordításról, végül azonban úgy ítéltem meg, hogy a címke nem motívumot, inkább kategóriát jelöl, így pontosabb lesz a szövegek és azokon keresztül a szöveghelyek csoportosításával jelölni. Hasonló módon az is világos lett, hogy a szöveghelyek típusát ezen túl is érdemes jelölni, ugyanis az sem mindegy, hogy az egyes témák milyen kontextusban kerülnek szóba. A második fázisban, a továbbfejlesztett, teljesebb adatbázisban így meg is jelöltem az egyes szöveghelyek általános témáját, kontextusát: hol, minek kapcsán említik a fordítást? A fordító, a szerző, a mű, a mű tartalma stb. kapcsán? A következő lépésben jelölni fogom azt is, magyarról vagy magyarra fordításról esik szó.

A másik elhagyott címke a fordító meg nem említése. A láthatóság/láthatatlanság fontos kérdése, hogy szerepel-e a fordító neve, ha a fordításról esik szó, nagyon hasznos volna erről is adatot gyűjteni. Ebben a korpuszban azonban nehezen definiálható, mi számít elmaradt említésnek. Míg egy katalógusban egyértelműen probléma, ha nem jelölték a fordítót, vajon mennyire felróható ugyanez, ha pl. egy könyv idegennyelvű változata kerül futólag szóba, valamilyen más kontextusban. Az is problémát jelent, hogy míg a fordítás címszavaira tudok szűrni, a hiányukra nem, tehát eleve nem kigyűjthető minden ilyen hely. Így ezt a témát más alkalommal és más módszerrel lenne érdemes feldolgozni.