5.2. Ingeranyagkészletek és normatív adatok

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az érzelmi ingerek iránti igény nemcsak az érzelemkutatások spektrumának kiszélesedése és a kutatások nagy száma miatt növekedett meg, hanem néhány gyakorlati jellegű kihívás is indokolta az ingeranyagok számának növekedését. Ilyen például az ismételt bemutatási hatás, azaz a többször látott ingert hajlamosak vagyunk jobban kedvelni, kellemesebbnek értékelni, mint az első megtekintés alkalmával (Zajonc, 1968). Más esetben pedig a vizsgálni kívánt csoport életkori, nyelvi, etnikai vagy egyéb sajátosságai megkövetelték a speciális ingereket. Alkoholbetegek érzékenységének vizsgálatára fejlesztették ki például a Galician Beverages Picture Set (GPB) adatbázist (López-Caneda és Carbia, 2018), evészavarok kutatására pedig alkalmas lehet az Open Library of Affective Foods (OLAF) (Miccoli és mtsai, 2014).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Vannak olyan ingeranyagkészletek, amelyeket kifejezetten egy adott kutatói kérdés megválaszolására fejlesztettek ki (pl. speciális tematika vagy populáció miatt), majd hozzáférhetővé tették tágabb tudományos közösség számára is. Más esetben viszont a kutatók elsődleges célja az ingeranyagkészlet kidolgozása, bemérése és publikálása volt. Eltérések lehetnek azonban abban, hogy bizonyos esetben az ingerek kiváltják az adott érzelmet, más esetben pedig inkább megjelenítik, kifejezik azt. Ez a különbség megmutatkozik az instrukcióban: míg az első esetben a résztvevőknek arról kell beszámolniuk, hogy ők mit éreznek (milyen érzéseket váltott ki a kép bennük), míg a második esetben arról, hogy a kép mit ábrázol (milyen érzelmet jelenít meg).
 
Menü