3. Érzelemelméletek és megközelítések
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Deák Anita (2024): Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_74/#m1250kiaek_74 (2026. 08. 16.)
| |
| Chicago: | Deák Anita. 2024. Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422(Letöltve: 2026. 08. 16.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_74/#m1250kiaek_74) | |
| APA: | Deák A. (2024). Képi ingerek alkalmazása érzelemkutatásokban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640422. (Letöltve: 2026. 08. 16.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1250kiaek_74/#m1250kiaek_74) |
Az érzelemdefiníciókhoz hasonlóan az érzelemelméletekre is a sokszínűség jellemző. Az elméleti megközelítések némelyike elköteleződik a korábban javasolt munkadefiníció egyik vagy másik tényezője mellett, így beszélhetünk (1) evolúciós/biológiai hangsúlyú, (2) társas-konstrukcionista és (3) kognitív hangsúlyú elméletekről. Más kutatók a különböző megközelítések integrációjára törekednek (Buck, 1985; Nábrády, 2006; Strongman, 2003). Ebben a fejezetben a filozófiai alapoktól indulva áttekintjük a három legfontosabb megközelítést.