3.2. Éghajlatváltozás és klímasérülékenység a városi térben

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Jelenleg harminchárom megaváros található a világon. Az ENSZ vonatkozó előrejelzései szerint a megavárosok, megapoliszok népessége továbbra is növekedni fog, 2050-re számuk akár meg is duplázódhat. Ma a városok koncentrálják a globális jólét 80 százalékát, és a városok a világgazdaság motorjai. Annak ellenére, hogy a Föld felszínének csupán 2 százalékát foglalják el, mégis ezek a nagyvárosok felelősek a károsanyag-kibocsátás 70 százalékáért (IPCC 2019).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A klímaváltozás hatásainak enyhítése Marseille (Franciaország) példáján
Világszerte 7000 város, valamint 280 régió és tartomány írta alá a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Paktumát, amely a karbonmentes/karbonsemleges és reziliens (rugalmas) városokat, valamint a fenntartható és megfizethető energiát támogatja.
Marseille (Franciaország)1 mediterrán városként – a klímaváltozás hatásai, azaz a folyamatosan emelkedő évi középhőmérséklet, a szárazság és a hőhullámok okán – rendkívül sérülékeny. A népszerű francia város több intézkedést vezetett be, figyelmet fordítva többek között az árnyékos és zöld területek növelésére, a közterületek funkciójának újragondolására, hűvös/vizes területek kialakítására, a lakosság, a látogatók informálására (cool zones2), valamint a közösség bevonására, a fenntartható életstílus és fogyasztás (autómentesség, közösségi közlekedés, gyalogos zónák, kerékpárutak) népszerűsítésére.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Vitathatatlan tény, hogy a Föld felszínközeli légrétege melegszik, valamint számos üvegházhatású gáz koncentrációja emelkedett az utóbbi évszázadban. Az említett változások mértéke sokkal nagyobb, mint amit a természetes folyamatok indokolhatnának, illetve mint ami az általunk belátható földtörténet során valaha is bekövetkezett. A globális felmelegedést – hosszú időintervallumokat vizsgálva – jól mutatják az elmúlt évtizedek hőmérséklet-változásainak adatsorai (11. ábra).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
11. ábra. A felszíni levegő éves középhőmérsékletének változása – Globális hőmérséklet-eltérés az 1951–1980 közötti évek átlagához viszonyítva
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A globális éghajlatváltozás mértékéről, területi különbségeiről ad jelentést az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, a továbbiakban IPCC), amelynek célja a klímaváltozás káros hatásait megelőző, mérséklő intézkedések elősegítése. Az IPCC az éghajlati politika kidolgozásához tudományos információkat tár a kormányok és a tágabb nyilvánosság elé. A kormányközi testület öt-hét évente foglalja össze az éghajlatváltozásra vonatkozó legfrissebb tudományos ismereteket. A legutóbbi átfogó jelentés (Climate Change 2023 – AR6 Synthesis Report) 2023-ban készült (IPCC 2023).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az IPCC-jelentés városokkal kapcsolatos megállapításai
A városi területeken megfigyelt éghajlatváltozás káros hatással van az emberi egészségre, a megélhetésre és a kulcsfontosságú infrastruktúrára. A városokban fokozódtak a felmelegedésből adódó jelenségek. A városi infrastruktúrát, beleértve a közlekedést, a vízellátást, a szennyvízelvezetést és az energiarendszereket, veszélyeztetik a szélsőséges időjárási események. Ez a folyamat végső soron gazdasági veszteségekkel, bizonyos szolgáltatások szakaszos működésével, a városi közlekedés zavarával és a jólétre gyakorolt negatív hatásokkal jár. A megfigyelt kedvezőtlen hatások a gazdasági és társadalmi szempontból leginkább hátrányos helyzetű lakosság körében koncentrálódnak (marginalizált csoportok).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A világ nagyvárosainak klímasérülékenységét több dolog magyarázza. Egyrészt jelentős részük tengerpartok mentén vagy tengerpartokhoz közeli területeken található, ahol fokozottan ki vannak téve az áradásoknak, hurrikánoknak. További probléma, hogy a városok többsége tengerszint közeli vagy alatti, azaz alacsony fekvésű részeken épült, így őket a jövőben jobban veszélyeztetheti az emelkedő tengervízszint. 2050-re több mint 800 millió lakosa lesz a tenger- és óceánpartokon fekvő városoknak, amelyeket legalább 0,5 méteres tengerszint-emelkedés és árvíz fenyeget.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ma már a világ városainak 70 százalékát érintik a klímaváltozás hatásai, vagy extrém erősen, vagy kevésbé erős hatások által. Ezek a veszélyek több városi funkciót és szolgáltatást is érintenek, így az egészséges és biztonságos városi lakhatási viszonyokat, a városi energetikai rendszereket, az infrastrukturális hálózatokat és a közlekedést. Ugyanígy veszélyezteti a klímaváltozás a városok élelmiszer-ellátottságát. A városok lakossága sokkal sérülékenyebb, hiszen élelmiszer-ellátottsága függ a vidék mezőgazdaságának termelékenységétől (Schuchmann 2024).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A klímaváltozás negatív hatásai sokfélék, ugyanakkor globálisan nem egyforma mértékben jelentkeznek. Ye Bin és társai kutatása azt vizsgálta, hogy melyek a nagyvárosokat érintő legsúlyosabb problémák (Ye Bin et al. 2021). Az első helyen a heves esőzéseket és az ezt követő áradásokat, villámárvizeket említették; ezt követte a hőhullámok és az extrém meleg napok száma, majd fontossági sorrendben a tenger vízszintemelkedése és az elárasztott területek növekedése, a levegőszennyezettség növekedése és az erdőtüzek. A tanulmány azt is megvizsgálta, hogy a világ különböző nagyrégiói milyen mértékben érzékelik ezeket a problémákat. A heves esőzések és az árvizek legnagyobb mértékben az észak-amerikai és az európai kontinensen jelentkeztek, míg az extrém meleg és a hőhullámok az ázsiai kontinensen voltak súlyosabbak és gyakoribbak (Ye Bin et al. 2021).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az ENSZ Habitat World Cities sorozatának legújabb, Városok és klíma című publikációja jelzi, hogy a globális nemzetközi közvélemény számára is kiemelt jelentőséggel bír a kérdés (UN-Habitat 2024). Az elemzés szerint a világ népességéből ma már közel 3 milliárd ember, a globális népesség közel 40 százaléka él a klímaváltozás által veszélyeztetett területeken. A klímaváltozás a természeti katasztrófákon túl felgyorsítja és súlyosbítja a már meglévő problémákat, köztük a szegénység, az egyenlőtlenségek, a különböző konfliktusok, a vízhiány és az élelmiszer-biztonság problémáit.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Hőségvédelmi cselekvési terv – Bécs (Ausztria)3
A bécsi hőségvédelmi cselekvési terv konkrét intézkedések – köztük azonnal alkalmazható megoldások és hosszú távú intézkedések – felsorolásával és alkalmazásával védekezik a szélsőséges hőhullámok ellen. Hogyan is működik a hőségvédelmi cselekvési terv a gyakorlatban? Amikor Bécs városát szélsőséges hőhullám éri, vagy magas napi középhőmérsékleti értékeket tapasztalnak, a hőségvédelmi cselekvési terv működésbe lép, a következő gyakorlati intézkedéseket alkalmazva.
  1. Kommunikáció és figyelemfelkeltés: a helyi lakosság tájékoztatása a hőségről, a hőhullámokról és annak egészségre gyakorolt hatásáról. Az információk között a megelőzésre vonatkozó tanácsok hangzanak el, és konkrét viselkedési javaslatokról is szó esik.
  2. Egészségügyi és szociális szolgáltatások: az egészségügyi és szociális szolgáltatásokban dolgozók ismereteit, készségeit folyamatosan fejlesztik. Ebben az időszakban üzemel egy úgynevezett „hőség-forródrót”, ahol telefonon keresztül ajánlásokat és orvosi tanácsokat adnak a szélsőséges hőhullámok idején megfelelő viselkedésre vonatkozóan.
  3. Az oktatási szektor támogatása: „Tanítsuk a tanárokat” workshopokat és zöld iskolai programokat szerveznek az ismeretterjesztés érdekében. Az oktatási intézményekre vonatkozóan hőtechnikai szabványokat vezetnek be, illetve az infrastrukturális fejlesztések (hőség elleni megoldások) a bölcsődék és az óvodák esetében is bevezetésre kerülnek.
  4. Közterületek: kifejezetten közterületi vízhűtési intézkedések révén igyekeznek elősegíteni a hőmérséklet csökkenését. A közterületeken található ivókutak számát növelik, emellett nyílt hozzáférésű hűtési zónákat biztosítanak a középületekben, és növelik a légkondicionált tömegközlekedési járművek számát.
  5. A bécsi hőségvédelmi cselekvési terv letölthető.4 Külön alkalmazás5 mutatja be a város leghűvösebb pontjait, amelyek a vizes/zöld helyszínek széles körét ölelik fel: körülbelül ezerhatszáz ivókút, több mint ezer park, ködzuhanyok és ködoszlopok a közparkokban, nyári szökőkutak, mobil szökőkutak permetező funkcióval („Brunnhilde”), hűsítő oszlopok, vízi játszóterek, játszóterek vizes játéklehetőséggel, illetve ingyenes fürdőhelyek a (Duna-) parton.
 
A turisták és a helyi lakosság számára közös metszetet jelent a hőségvédelmi cselekvési terv közterületekre, „hűvös helyekre” vonatkozó kommunikációja és kínálata.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A városok élhetősége és klímaadaptációja szempontjából kiemelten fontos, hogy figyelembe vegyék a városi zöldterületeket, városi zöld és kék infrastruktúrákat, amelyek ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak, és hozzájárulnak a városlakók jóllétéhez is. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Éghajlatváltozási Programján keresztül számos olyan ajánlást dolgozott ki, amely segíti a városokat szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésében.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A városok éghajlatváltozással kapcsolatos adaptációs módszerei
Jó példa erre a „Hét módszer, ahogyan a városok reagálhatnak az éghajlatváltozásra” (Seven Ways Cities Can Take Climate Action) című dokumentum ajánlása (Városok és Éghajlatváltozás, ENSZ 2021).
  1. Energiahatékony épületek építése/létrehozása (vagy utólagos átalakítás).
  2. (Zöld) tömegközlekedés, elektromos buszok.
  3. Zöldüljünk: a zöldterületek, parkok fejlesztése és a természeti környezethez való hozzáférés.
  4. A gyaloglás ösztönzése: nagyon fontos, hogy a városok biztonságosabbá tegyék a közterületeket, így a városlakók és a látogatók számára a gyaloglást. Jó példa erre Manchester (Nagy-Britannia), amely kiterjedt gyalogos hálózatokat, övezeteket jelölt ki, elsőbbséget nyújtva a gyalogosoknak.
  5. A kerékpározás ösztönzése: Európában számos város ösztönzi a napi szintű és szabadidős célú kerékpározást, megfelelő kerékpáros infrastruktúra biztosításával, fejlesztésével. Például a Koppenhágában és Amszterdamban működő kerékpáros rendszerek nagyon népszerűek; alapjuk a biztonságos kerékpárút-hálózat, az akadálymentes útvonalak és rámpák kiépítése, valamint a közösségi közlekedéssel, gyalogos zónákkal való kombinálhatóság.
  6. Elektromos járművek használata: az elektromos járművekre való átállás ösztönzése és a szükséges töltőállomás-infrastruktúra fejlesztése.
  7. Intelligens vízhasználat: a városok terjeszkedésével a vízkészletek óriási nyomás alatt állnak. Fontos, hogy a városok intelligens vízgazdálkodási megoldásokba fektessenek be (a vízhálózat reformja, decentralizációja; intelligens mérőhálózat; költség- és energiahatékony megoldások), és fenntartható módon kezeljék a vízkészleteket (a szürke szennyvíz, csapadékvíz, öblítéses WC, szennyezők szétválasztása; szabályozás a keletkezés helyén és decentralizáció).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás a városi térben magának az épített környezetnek és a városi szolgáltatásoknak az újragondolását feltételezi, ezért kiemelten érintett a városfejlesztés, az energetika és a közlekedés. Az ajánlások arra is fókuszálnak, hogy a jövőben energiahatékony épületek épüljenek, és lehetőség szerint a meglévő épületeket alakítsák át szén-dioxid-hatékonyabbá vagy karbonmentessé. Bár a köz- és lakóépületek újratervezése és utólagos átalakítása nem olcsó, nagymértékű kibocsátáscsökkentést eredményez, ami fontos részét képezi a globális éghajlatvédelmi intézkedéseknek, hozzájárul a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez (UN Environment Programme 2020).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A klímaváltozás kapcsán sokszor szóba kerül a karbonsemleges város mint fejlesztési cél. Ennek érdekében a városi mobilitás, a közlekedés újratervezése, fejlesztése szintén kiemelt terület. A városokba való bejutás, az ingázás, a városban való (tömeg)közlekedés óriási hatással van a szén-dioxid-kibocsátásra, ezért létfontosságú, hogy a városok világszerte környezetbarát tömegközlekedést vezessenek be, támogassák a gyalogos zónákat, a kerékpárútvonalakat, a „15 perces város” fejlesztését. A londoni metróval való utazás például a brit kormány adatai szerint a személygépkocsival megtett út kibocsátásának körülbelül hatodáért felelős. A városoknak kedvezményes jegyekkel vagy akár ingyenes utazással érdemes ösztönözniük a tömegközlekedés használatát.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Santiago (Chile) példája
Santiagóban (Chile) a hatóságok vonzóbbá tették a magánbusz-üzemeltetők számára az elektromos buszokba való beruházást azáltal, hogy a buszokat a tömegközlekedési hatóság lízingelte és üzemeltette (Saka 2020). Ez a köz- és magánszféra közötti partnerségi modell azt eredményezte, hogy Kínán kívül Santiagóban van a világon a legnagyobb elektromosbusz-flotta. Ha a tömegközlekedés nem is zöld/elektromos, akkor is jobb alternatíva, mint a magánautó.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A 12. ábra – a városok és a klímaváltozás kapcsolatát elemezve – megoldási javaslatok összegez (1) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra (adaptációra) és (2) az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének visszafogására, csökkentésére (mitigációra) vonatkozóan. A belső (narancssárga) kör a városok szempontjából legfontosabb átfogó kérdéseket és adat-/tudáshiányokat (kormányzás, rendszerszemlélet, skálázás, városi szintű modellek és adatok) mutatja be. A középső (többszínű) kör hat aktuális kutatási területet mutat be (bizonytalanság, épített örökség és zöld/kék infrastruktúra, fenntartható fogyasztás és termelés, informalitás, pénzügyek, várostervezés és design), ahol több tényre, adatra, előzetes ismeretre van szükség a cselekvés, az operatív lépések megtételéhez. Végül a külső (zöld) kör három javasolt megközelítést ismertet (partnerség, tudás közös előállítása, városok cselekvésre való ösztönzése), amelyek elősegíthetik a program végrehajtását.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az éghajlatváltozásra vonatkozó városi megoldási javaslatok szorosan összefüggnek egymással, és együttes alkalmazásuk hatékonyabb eredményeket hozhat. Például a várostervezés és dizájn a zöld/kék infrastruktúrával karöltve hozzájárulhat a városi hőszigetek csökkentéséhez és a vízvisszatartáshoz, ami mérsékli az extrém időjárási események hatásait. A fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása csökkenti az energiaigényt és a károsanyag-kibocsátást, ami kapcsolódik a pénzügyi ösztönzők rendszeréhez, támogatva a zöld technológiák elterjedését. A tudás közös előállítása és a városi szintű modellek és adatok felhasználása megalapozzák a rendszerszemléletű döntéshozatalt, lehetővé téve a hatékonyabb erőforrás-elosztást és az innovatív megoldások kidolgozását. A jó kormányzás és a városok cselekvésre való ösztönzése biztosítják a javaslatok megvalósításához szükséges politikai támogatást és közösségi részvételt, miközben a bizonytalanság kezelése lehetővé teszi a rugalmas alkalmazkodást a változó körülményekhez.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
12. ábra. Megoldási javaslatok az éghajlatváltozásra – adaptáció és csökkentés
Forrás: IPCC 2019: 3
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Desztináció- és szolgáltatói szinten is megvalósítható megoldás a klímaváltozás hatásainak mérséklésére a zöldterületek növelése, ami egyúttal erősíti is egy terület turisztikai vonzerejét. Különösen a városokban jelentősek a zöldfelületek növelésének pozitív környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai, hiszen a parkok, a méhlegelőként ismertté vált kisebb természetes szigetek, a városi fák vagy akár a zöld tetők és homlokzatok javítják a levegő minőségét, megkötik a szén-dioxidot, csökkentik az épületek hűtési és fűtési igényét, illetve az utcák hőmérsékletét, segítik a villámárvizek megelőzését, mérséklik a zajt, valamint életteret nyújtanak a városi élővilágnak. Bécsben például úgynevezett „hűsölő utcákat” hoztak létre, ahol a nagyobb növényborítás mellé ivókutakat és párakapukat telepítettek. Az így kialakított területeken akár öt fokkal is sikerült csökkenteni a hőmérsékletet (Lehoczky 2021).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A jövőt illetően sem vitatható a városok szerepe és innovációs hatása. A klímaváltozással összefüggésben felmerülő környezetbiztonsági kérdésekben a döntéshozók – akár az okosváros-stratégiák mentén – számtalan kezdeményezéssel élhetnek a városokban. A nagy népsűrűségű urbánus élet – például a közösségi közlekedés, a kerékpározás, az egy lakóegységre jutó infrastruktúra-költségek révén – az üvegházhatást okozó gázok egy főre jutó kibocsátásának alacsonyabb ökológiai lábnyomát eredményezi. Az innovatív, a környezetbiztonsági kockázatokat csökkentő megoldások könnyebben megvalósíthatók városi környezetben: a várostervezők passzív hűtési technikákat alkalmazhatnak a város hőmérsékletének csökkentésére, új megoldások születhetnek a csapadékvíz-hasznosításra (városi víztározók a föld alatt, öntözés), a hulladékgazdálkodás kapcsán (szelektív hulladékgyűjtés és -feldolgozás, körforgásos gazdaság, komposztálás) és a zöldfelületek kezelésében (több növény és utcai fa telepítése, a parkok területének növelése, zöld tetők) (Lőrincz et al. 2024).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Valencia (Spanyolország) esete
Valencia (Spanyolország) évente több mint 2,5 millió látogatót vonz: a turizmuságazat (köz- és magánszektor) a városi vezetéssel és a lakosokkal egy közös cél érdekében, a fenntartható turizmusért dolgozik, amelyhez karbonsemlegességi, vízlábnyom-csökkentési és a körforgásos gazdaságra összpontosító környezetvédelmi stratégiákat alkalmaznak. Jelenleg egy digitális rendszer (Global Omnium) segítségével, valós időben számolják a karbonlábnyomot, amivel egyrészt igyekeznek csökkenteni azt, másrészt ösztönözni a kompenzációt.6 Ezzel a megközelítéssel a város a levegő- és vízszennyezés csökkentésére is törekszik, elősegítve a levegő tisztaságát és a víz újrafelhasználását. Valencia elkötelezte magát a nagyobb energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata mellett. A projekt ösztönzi továbbá a fenntartható mobilitást, a kulturális és természeti örökség védelmét, a hulladék csökkentését és újrahasznosítását, a helyi gazdaságot, valamint a fenntartható fogyasztást.7
Menü