A totális turizmus kialakulásával párhuzamosan a szektort kutatók részéről (Jászberényi et al. 2021, Gonda 2022, Michalkó et al. 2023) is megnőtt az igény e komplex rendszer különböző tényezőivel kapcsolatos információszerzésre. A turizmus volumene alapján kijelenthető, hogy

A turizmusban tetten érhető digitális átalakulási folyamat (például a digitális kommunikációs eszközök fejlődési üteme, valamint a digitalizáció és az automatizálás összekapcsolódása) révén a turisztikai szolgáltatások színvonala egyre javul, az ágazat könnyebben és gyorsabban reagál a megváltozott fogyasztói igényekre. A városi turizmusra közvetlen hatással van az online értékesítés, az információmegosztás, emellett pedig a digitalizáció kifejezetten a munkaerőigényt és költséget csökkentő jelentősége is tagadhatatlan. Keresleti oldalról vizsgálva elmondható, hogy a potenciális városlátogatók felkészültebben érkeznek a kiválasztott desztinációba; az utazás alatt folyamatosan használják az okos/digitális eszközöket, amelyek hatására könnyen és gyorsan változtatnak előzetes terveiken, valamint megosztják utazási tapasztalataikat, élményeiket (Miskolczi–Boros 2022). Kökény és Miskolczi (2022) a turizmus 4.0 korszakáról beszél, amelynek kapcsán kiemelhető a fogyasztók információs-technológiai készségének gyors ütemű fejlődése, valamint a felismerési technológia, a robotok, a chatbotok, a mesterséges intelligencia (MI), a Big Data, továbbá a virtuális valóság (VR) és ezzel együtt a kiterjesztett valóság (AR) térnyerése a turizmusban (Miskolczi 2023).

Ezt az üzlet- és technológiafókuszú nézőpontot egyre inkább árnyalja, finomítja és sok esetben megkérdőjelezi az életminőségre, magára az emberre (Michalkó–Lőrincz 2007), a körforgásos szemléletre (Sulyok et al. 2022), a fenntartható és felelős turizmusra (Ernszt et al. 2021) való törekvés. Amennyiben ezt összehasonlítható és objektív adatokra, indikátorokra fordítjuk le, az a látogatói elégedettséget, az életminőség szubjektív oldalának vizsgálatát (jólléti mutatók) vagy a fenntarthatósági intézkedések (például energia-, hulladék-, levegő-, víz-, zöldterület-gazdálkodás; közlekedés; esélyegyenlőség, partnerség, tisztességes munka) konkrét bevezetését, eredményességének mérését jelenti (Formádi et al. 2022).

A látogatógazdaság (visitor economy) keretrendszerében a sikeresség, az eredményesség és a turizmus hatásának mérőszáma a látogatás helyén élőkre és életminőségükre, a turizmusban érintett munkavállalókra, illetve a látogatás helyszínének identitásépítő és helykötődést erősítő tulajdonságaira irányul (Debreczeni–Kiss 2025). A városi turizmushoz köthetően mérhető és elemezhető például

Az 1. ábrán szereplő elemek – mint a fenntarthatósági fordulat, a látogatói ökonómia, az emberközpontúság, a látogatóforgalom térbeli és időbeli optimalizálása, a közjó előtérbe helyezése, az életminőség javítása, valamint a digitalizáció és a hálózatosodás – mind lehetővé teszik a hosszú távú társadalmi, gazdasági és környezeti értékek integrálását a turisztikai fejlesztésekbe.