A városi turizmusban a nagyobb lélekszámú és vonzerejű, úgynevezett „kulturális fővárosok” és a nagyvárosok dominálnak. Ezekben a városokban az aktivitások széles köre érhető el, a hivatásturizmustól az egészségturizmuson át a barát- és rokonlátogatásig. Megjegyzendő, hogy a kulturális turizmus különböző ágai jellemzően igen fontosak a városi turizmuson belül (Irimiás et al. 2019). A nagyvárosok kiemelt szerepét támasztja alá, hogy 2024-ben 1,2 milliárd utazásból 46 százalék realizálódott a világ Top 100 nagyvárosában az Euromonitor1 (2024) kutatása szerint (15. ábra). Az elemzés ötvenöt különböző mérőszámot hasonlított össze hat fő pillér mentén – gazdasági és üzleti teljesítmény, turisztikai teljesítmény, turisztikai infrastruktúra, turizmuspolitika és vonzerő, egészség és biztonság, fenntarthatóság –; ezek eredményeképpen alakult ki egy átfogó pontszám. A legsikeresebb (TOP 10) városi desztinációból hat Európában található (1. Párizs; 2. Madrid; 4. Róma; 5. Milánó; 7. Amszterdam; 10. Barcelona).

 

 

Ugyanakkor számos külső körülmény, gazdasági és geopolitikai hátráltató tényező továbbra is jelentősen befolyásolja a nemzetközi turizmus fellendülését. A globális világszervezet, az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UN Tourism) legfrissebb jelentése szerint ezek közé tartoznak a magas közlekedési és szálláshelyköltségek, a gazdasági környezet (infláció), a munkaerőhiány, az extrém időjárási események, a légi közlekedésben tapasztalható kihívások (torlódások, járatkésések és -törlések), az utasok alacsony bizalmi szintje, a háborúk és geopolitikai konfliktusok (orosz–ukrán, Izrael–Hamasz stb.), valamint az utazási korlátozások, vízumok bevezetése (World Tourism Organization 2025).