12.3.1.1. Perszonális konstruálás az amatőr könyvértékelésekben

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Fentebb már láthattuk, hogy az amatőr könyvértékelésekben lényegesen gyakoribb volt a diskurzusrésztvevők személydeiktikus nyelvi megjelenítése, mint a professzionális kritikákban. Ez azt jelentette, hogy előfordultak olyan értékelések, amelyekben az elemi jelenetek nagy részében a diskurzusrésztvevők valamelyike jelent meg a referenciális jelenet szereplőjeként. Ez azonban számottevően ritkább volt, mint a receptek Elkészítés című szerkezeti egységében.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A potenciálisan perszonális konstruálást kezdeményező, a diskurzus résztvevőit a referenciális jelenetben objektiváló első és második személyű személyjelölések között a moly.hu laikus olvasók által írt könyvértékeléseiben egyértelmű volt az E/1. személyű személyjelölések dominanciája. A mintában szereplő 25 amatőr könyvértékelés közül ugyanis 22-ben az összes előforduló első vagy második személyű személyjelölés legalább 50%-a E/1. személyű volt, ezen belül 9 értékelés pedig kizárólag E/1. személyjelölést tartalmazott. A 22. táblázat ezeket a gyakorisági adatokat részletezi a második leggyakoribb, a professzionális kritikák perszonálisabb részeiben pedig túlsúlyban lévő T/1. személyjelölés gyakorisági adataival összevetve.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
22. táblázat. Az első személyű személyjelölések gyakorisági adatai az amatőr könyvértékelésekben1

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az amatőr könyvértékelésekre az volt a jellemző, hogy a megnyilatkozó pozitív vagy negatív értékelő viszonyulását úgy tette hozzáférhetővé, hogy a könyvértékelést az értékelt könyv befogadásának a narratívájaként konstruálta meg, mégpedig annak perszonális narratívájaként (vö. Bruner 1986; Tátrai 2002). Ez azt jelentette, hogy az értékelés történetként, vagyis időben egymást követő események soraként konstruálódott. Ami viszont a kutatás szempontjából ezen a ponton igazán lényeges, hogy olyan események soraként, amelyek szereplőjeként a megnyilatkozó saját korábbi énje vált referenciálisan azonosíthatóvá az E/1. személyjelölő konstrukciók révén.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
(136) [...] A könyv nagy részében – ami számomra meglepő volt, több auschwitzi „élménybeszámolóra” számítottam. Viszont ez a része sem zavart egyáltalán. Nagyon sok történetben magamra ismertem, olvasás közben Edith szavait mantráztam magamnak, hogy én is tovább tudjak lépni azokon, amiken a betegeinek sikerült. Hatalmas élmény volt olvasni ezt a könyvet, de lelkileg nem álltam még rá készen. [...]2
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A (136) példa azt szemlélteti, hogy az amatőr könyvértékelésekben a megnyilatkozó az E/1. személydeiktikus kifejezésekkel saját múltbeli énjét tudati folyamatokkal, ismeretekkel, illetve diszkurzív elvárásokkal rendelkező, megértő tevékenységet folytató szubjektumként jelenítette meg a referenciális jelenet szereplőjeként. Vagyis a könyv olvasójaként, akinek az olvasói élményeiről számol be az értékelés. Ugyanakkor ezzel a konstruálási eljárással a megnyilatkozó saját magát szociokulturális létezőként is objektiválta, aki egy interszubjektív (szocio)kulturális viszonyrendszer keretei között valósítja meg a referenciális jelenetben ábrázolt tevékenységet, vagyis az értékelt könyv mint kulturális produktum befogadását. Mindennek eredményeként a deiktikus személyjelölés E/1. személyű konstrukciói hozzájárultak ahhoz, hogy a diskurzus témáját képező könyvvel kapcsolatos ismeretek értékelő jellegű megosztása a megnyilatkozó személyes narratívájaként, vagyis egyéni befogadói élményeként, perszonalizáltan legyenek megkonstruálva. Olyan módon, hogy a megnyilatkozó saját szociokulturális kiindulópontjának a működését a referenciális jelenetben történetként konstruálta meg.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A 22. táblázat mutatja, hogy a moly.hu értékeléseiben volt példa a T/1. személyjelölésre is. Ezek egy részének a funkciója összhangban áll azzal a fenti magyarázattal, amely szerint az amatőr értékelések az értékelt könyv befogadását személyes narratíva keretei között jelenítették meg. Ezek ugyanis a T/1. személyjelölésnek azt az exkluzív olvasatát kínálták fel, amely szerint a megnyilatkozó és a történetben egyébiránt harmadik személyként is objektivált szereplő „mi”-ként konstruálódott a narratíva adott pontjain:
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
(137) [...] az esti szokásos Grimm és egyéb mesefelolvasás helyett ezt vettem elő. Hát megbabonázta [ti. a megnyilatkozó húgát]. Engem is. Hihetetlenül olvasmányos, érdekes rögtön az első oldaltól kezdve. Onnan persze nem volt menekvés, minden este végeznünk kellett egy fejezettel (hosszúak ám a fejezetek!). Addigra megjelent a második része is, azzal folytattuk. A többit már egyedül olvasta, és mára nagy könyvfaló lett ő is. [...] Egyébként miután elolvastuk, bevittem az iskolába [...]3
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A (137) esetében a megnyilatkozó és annak húga vált referenciálisan azonosíthatóvá a kiemelt T/1. konstrukciók révén. Vagyis a T/1. itt olyan exkluzív többességet jelenített meg, amelynek nem tagja a diskurzuspartner (azaz az értékelés befogadója), hiszen ő nem volt szereplője annak a személyesen átélt történetnek, amely az értékelt kulturális produktum múltbeli befogadásáról szól.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Más esetekben azonban az amatőr könyvértékelések T/1. konstrukcióival az értékelő az inkluzív olvasatot kezdeményezte:
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
(138) [...] Pedig a Dűne minden olvasóban megindít valamit, akkor is, ha éppen nem érdekli a sci-fi irodalom – ha már átharcoltuk magunkat ezen a különös, látomásszerű mesén, hát igenis ragadjuk meg a gallérjánál, és rázzunk ki belőle minél több érdekes kapaszkodót és motívumot. [...]4
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ebben az esetben a T/1. inkluzív referenciája révén a könyvértékelő egyfajta általános befogadói tapasztalást, illetve értékelést tett hozzáférhetővé, azaz saját egyéni tapasztalatát generalizálta, és azt valamennyi olvasó, köztük a konkrét diskurzuspartner, az értékelés befogadójának a (szocio)kulturális kiindulópontjából is feldolgozható tapasztalatként tette hozzáférhetővé. Így ez a konstruálási eljárás ugyancsak egyfajta perszonális jelleget eredményezett, más karakterűt azonban, mint az E/1. személyű narratívaként megkonstruált értékelés, illetve befogadói tapasztalás esetén. Ezzel az eljárással az értékelő jelentősen rokonította könyvértékelése személyességét a professzionális kritikák perszonális jellegével (lásd 12.3.1.2. fejezet).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A kvalitatív elemzés további eredményeire áttérve az is megállapítható, hogy míg a receptek személyjelöléseit formai szempontból nagyrészt igei személyragok valósították meg (lásd 12.3.1. fejezet), addig az amatőr könyvértékelésekben jóval gyakrabban találtam példát arra, hogy ugyanazon igei konstrukción belül a megnyilatkozó két morfológiai megoldással is objektiválta saját magát: az E/1. igei személyragok mellett személyes névmással, illetve annak paradigmatikus alakjai segítségével is. A (136) példában az én is tovább tudjak lépni konstrukció azt a több laikus értékelésben is felbukkanó grammatikai megoldást szemlélteti, amikor az igei folyamat elsődleges figurájaként a megnyilatkozó nem csupán az igei személyraggal, hanem személyes névmással is objektiválta önmagát. Ezzel az egyedítő művelettel (az igei folyamat trajektorának kettős nyelvi kidolgozásával) a megnyilatkozó igen erőteljesen arra irányította a figyelmet, hogy az értékelt könyv befogadásához kapcsolódó mentális folyamatoknak ő, illetve az ő múltbeli énje a végrehajtója. A (136) példa mantráztam magamnak szerkezete pedig arra szolgál példaként, hogy az igével ábrázolt folyamatnak nem csupán a trajektoraként (lásd az E/1. igei személyragot), hanem a landmarkjaként (lásd magamnak) is a megnyilatkozó objektiválódott (vö. Tolcsvai Nagy 2022). A példa ami számomra meglepő volt tagmondata pedig azt az ugyancsak jellemző konstruálási megoldást szemlélteti, amikor egy olyan elemi jelenet figurájaként vált azonosíthatóvá a megnyilatkozó, amely esetében az implicit jelentésképzésben rejlő potenciált kihasználva a megnyilatkozónak nem feltétlenül lett volna szükséges a sikeres megértés érdekében objektiválnia is saját magát. Ezzel a megnyilatkozó ugyancsak a történetként megjelenített befogadói élmény egyediségére, illetve saját személyéhez kötődő voltára irányította a figyelmet. Nem kifejezetten magas gyakorisággal ugyan (összesen 10 alkalommal), de arra is volt példa, hogy az amatőr könyvértékelés első személyként objektivált megnyilatkozója topikként jelent meg az adott mondatban:
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
(139) Nekem például már az első oldalakon meghatározó élmény volt vele kapcsolatban, hogy Herbert regénye tulajdonképpen korának tipikus gyermeke.5
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A (139) példában az látható, hogy ebben az esetben a megnyilatkozó nem csak a referenciális jelenet interszubjektív feldolgozásának referenciapontjaként objektiválódik, hanem egyúttal az adott elemi jelenet konceptuális feldolgozásának hozzáférési pontjaként konstruálódik meg a nekem paradigmatikus alakban álló személyes névmás segítségével.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A fentebb leírtakkal összhangban áll az is, hogy a személyhez lehorgonyzott nominális szerkezeteknél jóval gyakoribb E/1. igei konstrukciók jellemzően múlt idejűek, illetve kijelentő módúak voltak. A grammatikai tulajdonságok mellett azonban vizsgálat tárgyát képezte az is, hogy az igék esetében voltak-e olyan fogalmi tartományok, amelyek kiemelkedően gyakran aktiválódnak, és ezáltal – a személy- és társas attitűdjelöléssel együtt járva – felvethető a műfajspecifikus jellegük. A 23. táblázat azokat az igei lemmákat és abszolút előfordulási adataikat mutatja be, amelyek az amatőr könyvértékelésekben a leggyakrabban voltak E/1. személyhez lehorgonyozva.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
23. táblázat. Az amatőr könyvértékelések E/1. személyű igei szerkezeteiben leggyakrabban előforduló igék6

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A táblázat kiemelései arra hívják fel a figyelmet, hogy az amatőr értékelések leggyakoribb E/1. személyű igei szerkezetei közül több az érzelem tágabb fogalmi keretét aktiválta: ilyenek voltak a leggyakoribb szeret (7), imád (5), továbbá csalódik (3) és érez (3) igék. Ez pedig összhangban áll azzal a 10.3.1.2. részben ismertetett sajátossággal, hogy az amatőr könyvértékelésekben jellemző volt a pozitív, illetve negatív érzelmi viszonyulást kifejtő diszkurzív egységeknek a szerepeltetése – gyakran a narratíva részeként. Mindezek alapján tehát úgy tűnik, hogy az amatőr könyvértékelések perszonális narratívái esetében a perszonalizáció mintázatai és az érzelem kognitív tartományának az aktiválása viszonylag jellemző együttállást mutatott. Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy ezen együttállás tipikalitásának a megállapítása további empirikus kutatásokat igényel (vö. Péter 1991). A 23. táblázat pedig mindemellett azt is megmutatja, hogy a többi leggyakoribb E/1. személyű ige – a professzionális értékelésekhez hasonlóan (lásd 12.3.1.2.) – a gondolkodás, képesség, valamint a mondás és az ehhez szorosan kapcsolódó megértés fogalmi tartományait hozták működésbe.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Végül az elemzés utolsó szempontja, az első vagy második személyt jelölő konstrukciók metapragmatikai tudatossága tekintetében a vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy e szempontból nem volt különbség az amatőr kritikák és a professzionális könyvértékelések személyessége között. Vagyis nem volt különbség a két specifikusabb műfaji kategória között abban a tekintetben, hogy a szóban forgó személyjelöléseknek milyen hányada működött csupán implicit módon, a közös alaphoz való lehorgonyzás révén metapragmatikai jelzésként, vagy a diskurzus keretében megvalósuló jelentésképzésről reflexív konceptualizációt létrehozó explicit metapragmatikai jelzés részeként (vö. Verschueren 2000; Tátrai 2022).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
(140) Igaz, hogy kicsit antidepresszáns és lelki tanácsadó szaga van ennek a könyvnek, egy tünékeny Ricard Bach felütésű aromával, de azt kell mondjam, hogy nemcsak megszerettem a végére, de úgy érzem, hogy egy kicsit még használt is, hiszen a depresszió és én közel állunk egymáshoz. [...]7
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A (140) példa kiemelései a megnyilatkozó E/1. személyű objektiválását megvalósító, kontextualizáló főmondatként konstruált (lásd Kugler 2017a: 820–837) explicit metapragmatikai jelzések jellemző példái. Az amatőr könyvértékelések összes első és második személyű deiktikus konstrukciójának a 17%-a ehhez hasonló reflexív kontextualizáló konstrukciók részeként fordult elő a korpuszban (vö. a professzionális kritikák első és második személyű személyjelölést megvalósító reflexív kontextualizálóinak a 19%-os gyakoriságával, 12.3.1.2. fejezet).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Összességében az a megállapítás tehető a kutatói korpusz amatőr könyvértékeléseivel kapcsolatban, hogy ezek is perszonálisan voltak konstruálva, azonban a perszonalizációt kezdeményező diszkurzív mintázat egyértelműen különbözött a receptek személyességétől. A laikus olvasók amatőr értékeléseinek perszonális konstruálása jellemzően abból fakadt, hogy a megnyilatkozók az értékelést saját, E/1. személyű konstrukciókkal objektivált múltbeli énjük egyedi és egyszeri befogadói tapasztalataként tették hozzáférhetővé, mégpedig narratív diszkurzív keretek között. Mindez együttesen jellegadóan megkülönböztette az amatőr könyvértékeléseket a professzionális kritikáktól, vagyis elmondható, hogy a perszonalizációnak az itt bemutatott diszkurzív mintázata egyfelől műfajjelölő, másfelől pedig a műfajon belüli további differenciálódást kezdeményező, műfajspecifikáló szerepű is. Ez utóbbi megállapítás alapos alátámasztását is szolgálja a következő, professzionális értékelések személyességét bemutató rész.
 
 
1 A táblázat forrása: saját szerkesztés. A táblázat színes kiemelései a minimum 50%-os relatív gyakoriságot jelzik. Azokban az esetekben, ahol egy adott értékelés tekintetében az E/1. és a T/1. személyjelölések relatív gyakoriságai összeadva kevesebb mint 100%-ot kapunk, ott értelemszerűen nemcsak első, hanem második személyt jelölő deiktikus konstrukciók is előfordultak, amelyek gyakorisági adatait viszont nem tünteti fel a táblázat.
2 Ez az értékelés a monográfia megírásakor már nem elérhető a moly.hu oldalán, 2023. 11. 03.; kiemelések tőlem: B. J.
3 Forrás: https://moly.hu/ertekelesek/321541 (2023. 11. 03., kiemelések tőlem: B. J.)
4 Ez az értékelés a monográfia megírásakor már nem elérhető a moly.hu oldalán, 2023.11.03.; kiemelések tőlem: B. J.
5 Ez az értékelés a monográfia megírásakor már nem elérhető a moly.hu oldalán, 2023.11.11.
6 A táblázat forrása: saját szerkesztés.
7 Forrás: https://moly.hu/ertekelesek/4815909 (2023. 11. 03., kiemelések tőlem: B. J.)
Menü