A hiperlinkként is funkcionáló alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó orientációs paratextusok úgy valósítják meg a makroszintű kontextualizációt, hogy a kontextualizált diskurzusrész(ek) másik weblap(ok)on található(k) (vö. 2.4. fejezet). Ez pedig azt eredményezi, hogy a paratextus létrehozója által kezdeményezett figyelemirányítási művelet nem csupán a diskurzuspartner megértésére tart számot, hanem a kontextualizációs művelet úgy bontakozhat ki teljes sikerrel, ha a felhasználó egyúttal végrehajtja azt a fizikai cselekedetet, vagyis a kattintást, amelyet szintén kezdeményez a paratextus létrehozója, igen gyakran azzal a szimbolizációs lehetőséggel is élve, hogy a paratextus képi szempontból manuálisan megnyomható gombot formáz.

A hiperlinkként működő alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó orientációs paratextusok esetében a kontextualizált figyelemirányítási események az alábbiak szerint írhatók le. A menüsávok címkéinél a kontextualizált figyelemirányítási események a weboldal diszkurzív hálózatába beépülő különféle műfajú megnyilatkozások.

A weboldalak különféle típusú, ún. metaadatait felcímkéző, szintén hiperlinkként működő paratextusairól nagyon hasonló megállapítások tehetők, hiszen ezek szintén valamely diszkurzív kategória példányaiként azonosítják a kontextualizált diszkurzív egységeket, amelyek valamely egyszerűbb műfaj megvalósulásai. Mindez pedig az alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó orientációs paratextusok műfajjelölő szerepére mutat rá (vö. Tátrai 2017b). Ezzel kapcsolatban fontos azt is megemlíteni, hogy ezek a paratextusok a műfajiságra mint a nyelvi tevékenység természetes, beszélők által számontartott kategóriájára vonatkozó metapragmatikai reflexiók metonimikusan működnek (vö. Steen 2011: 29–30). Ugyanis az imént példaként említett paratextusok hiperlinkként nem kizárólag az adott műfaji kategória példányaként azonosított megnyilatkozásra mutatnak (ez már csupán technológiailag is nehezen lenne elképzelhető). Hanem azokra a teljes weblapokra (vagyis több megnyilatkozást magába építő, technológiai feltételek által körülhatárolt diszkurzív egységként működő részekre), amelyen az adott műfaj példányaként azonosított megnyilatkozás vagy megnyilatkozások (pl. húsvéti recept, cikk, hír, kritika, love quote) olvashatók – jellemzően további, más megnyilatkozók által létrehozott, más műfajú megnyilatkozásokkal, például hozzászólásokkal egyetemben.

A felhasználónak a személyes profiljába való bejelentkezését kezdeményező, részben hiperlinkként [lásd a (15a) példáit], részben űrlapfeliratszerűen működő [lásd a (15b) példáit] paratextusok esetében a makroszintű kontextualizáció a fentiektől eltérő módon működött.

Az űrlapfeliratként értelmezhető, részben igéből képzett főnévi alakok [lásd a (16a) példában], részben prototipikusabb főnevek [lásd a (16b) példában], részben pedig mondatkonstrukciók [lásd a (16c) példában] olyan kontextualizálók, amelyek nem valamely figyelemirányítási eseménynek vagy azok együttesének a jobb megértését teszik lehetővé, hanem azt kezdeményezik, hogy a diskurzuspartner, a felhasználó valamely figyelemirányítási aktust végrehajtson, azaz a befogadó helyett a megnyilatkozó résztvevői szerepében, aktívan kezdeményező félként vegyen részt a diskurzusban.

Fentebb már szó esett róla, hogy a receptes weboldalaknak a kategóriamegnevezésként értelmezhető címkeszerű paratextusai gyakran többféle szempont mentén osztályozták a recepteket, így ezek a paratextusok a listák diszkurzív sémáját felidéző felsorolásokként is funkcionálnak:

Hasonló megállapítás tehető a weboldal különböző metaadatainak a címkéit kategorizáló paratextusokról: például a receptneked.hu-n a Rólunk címkeszerű paratextus listacímmel látja el az alatta található, (18) példában szemléltetett paratextusokat, illetőleg reflexíven viszonyul ezekhez.

 

 

Végezetül fontos, hogy e paratextusokat a weblap mint hálózat viszonylatában is értelmezzük, ugyanis bár teljes értelmüket a weboldal hálózatában nyerik el, mégis a weblap felületén manifesztálódnak. Erre eddig annyi utalás történt, hogy jellemzően a weblap felső, oldalsó, illetve alsó sávjában helyezkednek el. Ebből kifolyólag a weblapon belül ezek a paratextusok egyfajta keretet alakítanak ki a különféle figyelemirányítási események számára – vizuális keretet, illetve diszkurzív szempontból kontextuális keretet. Ez azt jelenti, hogy a teljes weblap diszkurzív egységét, pontosabban annak figyelemirányítási eseményeit elhelyezik a közös figyelmi jelenetben, mintegy beágyazzák abba. Lazább értelemben véve tehát ezek a paratextusok az adott weblap valamennyi figyelemirányítási eseményét is kontextualizálják.