Az adatközlőktől a „jó regény receptjének” megalkotását elváró kísérlet során született, nem tipikus receptekben egyfelől a mondatokkal megvalósított kommunikatív cselekvéseknek a hasonló mintázatai rajzolódtak ki, mint az autentikus receptekben. Másfelől azonban a receptek Elkészítés – illetve a néhány kísérleti receptben megjelenő, hasonló funkciójú Előkészületek című részben (lásd 10.2.2. fejezet) – kevéssé volt jellemző az a tendencia, hogy az instrukciók szinte kizárólag indirekt beszédaktusként konstruálódtak. Ezek az adatok valamennyire már a 14. táblázatból is kiolvashatók.

 

 

Egyértelműen viszont a 12. ábra mutat rá arra a fentebb jelzett tendenciára, amely szerint a kísérleti receptek Elkészítés és Előkészületek című részeire 2-2 recept kivételével az volt a jellemző, hogy a közvetlen és közvetett beszédaktusként megkonstruált instrukciók egyaránt előfordultak bennük – amennyiben persze olyan receptekről volt szó, amelyekben az Elkészítés, illetve az Előkészületek című szerkezeti egységek kidolgozódtak (ez a 10.2.2. fejezet 10. táblázata alapján a 25-ből 17, illetve 2 regényreceptre volt jellemző).

 

 

Ezt a tendenciát pedig tovább árnyalja az a 13. ábrán bemutatott jelenség, amely szerint a direkt beszédaktusként megkonstruált instrukciókból abszolút előfordulási gyakoriságukat tekintve több volt az Elkészítés, illetve Előkészületek című részekben, mint az indirekt beszédaktusként megkonstruált instrukciókból.

 

 

Az alábbi mondatok közül a (119) a direkten konstruált instrukcióra szolgáltat példát, míg a (120) az indirekt konstruálási módra.

 

(119) Majd vegyünk egy elegendő élettapasztalattal rendelkező személyt és tetszés szerint keverjük össze kreativitással és fantáziával.4

 

(120) A megkent nyomtatópapírra gondosan felhelyezzük mintáinkat.5

 

Ezek a direkt és indirekt beszédaktusként megkonstruált instrukciókra vonatkozó gyakorisági adatok egyrészt magyarázhatók azzal, hogy a kísérlet nem tipikus diszkurzív keretek között várta el a recept alapvetően instruktív természetű, a procedurális megértés működésére számító műfajának az aktiválását. Ezért az atipikus diszkurzív keretek miatt az adatközlők nagyobb szükségét érezték annak, hogy a konstruálás mikroszintjén – direkt instrukciókat alkalmazva – jelöltté tegyék azt, hogy a „hogyan csináld” típusú ismereteket hozzáférhetővé tevő diszkurzív sémát hoznak játékba. Másrészt viszont a direkt instrukcióknak az autentikus recepteknél jóval nagyobb előfordulási aránya arra is enged következtetni, hogy az Elkészítés instrukcióinak indirekt konstruálása a receptműfajnak kevéssé a műfajjelölő konstruálási eljárása (vö. Kuna 2011, 2024a).6 Pontosabban fogalmazva: az instrukciók indirekt beszédaktusként való konstruálása más konstruálási tényezőkkel – például a műfajjelölő szerkezeti egységekkel és személyjelölő formákkal – együtt állva működhet műfajspecifikus, azaz a receptműfajra igen gyakran jellemző konstruálási eljárásként, ahogyan azt az előző, 11.2.1. alfejezet nem a kutató által előhívott nyelvi adatok alapján be is mutatta. Viszont a kísérlet eredményei alapján a beszédaktus konstruálásának a közvetettsége nagy valószínűséggel nem játszik kezdeményező, azaz műfajjelölő, műfajspecifikáló szerepet a recept diszkurzív sémájában.