A 10. táblázatban látható, hogy a kísérleti receptekben a legnagyobb relatív gyakorisággal (88%-kal, a 25 kísérleti receptből 22-ben) azonosítható mezoszintű diszkurzív szerkezeti egység a hozzávalókat felsoroló rész volt (5.2.2. kód), amely igen gyakran a Hozzávalók címet is megkapta (vö. 13. kép). Ez az eredmény korrelált az autentikus, receptes weboldalakról származó receptek vizsgálatának eredményeivel:

Hozzávalók:

Az íráshoz:

Mindazonáltal a kísérleti szövegek elemzésének eredményei arra is rávilágítanak, hogy a hozzávalók listája olyannyira központi jelentőségű, a műfajiság diszkurzív kialakításában kezdeményező szerepet betöltő szerkezeti egység, hogy a receptműfaj sikeres aktiválásához akár az Elkészítés című rész nélkül is elegendő lehet ennek a szerkezeti egységnek a nyelvi kidolgozása. A regényreceptek között volt ugyanis három olyan szöveg is (a rec_13, rec_14 és rec_17 sorszámúak), amely nem tartalmazott instrukciós részt, a hozzávalók listáját viszont igen. Ezek közül az egyik regényrecept nem is tartalmazott semmilyen más diszkurzív egységet a Hozzávalókon kívül, kettő pedig csak az „alapinformációk a receptről” kóddal ellátott rövid, paratextusszerű részt. Ugyanakkor ennek a jelenségnek a fordítottjára – vagyis az Elkészítés szerepeltetésére és a Hozzávalók hiányára – nem volt egyetlen példa sem a kísérletes anyagban.

Míg a receptes weboldalakról származó ételreceptek esetében a Hozzávalókon kívül az Elkészítés című szerkezeti egység is minden egyes receptben megjelent, addig az 10. táblázat gyakorisági adatai azt mutatják, hogy a kísérleti receptek tanulsága alapján az Elkészítés című instrukciós rész kevésbé fontos, kevésbé lényegi diszkurzív egysége a receptműfajnak. A 25 kísérleti receptből ugyanis csupán 17-ben, azaz a regényreceptek 68%-ában volt azonosítható a receptolvasó jövőbeli cselekedeteire irányuló instrukciókat kifejtő szerkezeti egység. Ez a gyakoriság persze egyáltalán nem alacsony (ezt jelzi a táblázat kiemelése), vagyis nem állítom azt, hogy az Elkészítés című rész ne lenne fontos szerkezeti egysége a recept műfajának. Azt viszont állítom, hogy a hozzávalók listaszerű felsorolása lényegesebb, fontosabb, a receptműfaj központi kommunikációs céljának az elérése szempontjából, mint azt is kifejtetté tenni, hogy a recept felhasználójának pontosan mit, milyen sorrendben és hogyan kell csinálnia a megnevezett alapanyagokkal.

Ezt jól alátámaszthatja az, hogy a konyhában gyakorlottabb személyek az elkészítendő étel nevének, valamint az alapanyagoknak és azok mennyiségének a pontos ismeretében nagy valószínűség szerint nyelvileg kifejtett instrukciósor hiányában is képesek elkészíteni az adott ételt. Ha azonban az alapanyagoknak a listája és/vagy azok pontos mennyisége ismeretlen (például a nagy precizitást igénylő sütemények esetében), akkor hiába az esetleg részletesen kifejtett instrukciók – akár a nagy főzési gyakorlattal rendelkező személyek számára is –, az ételkészítés nem biztos, hogy sikeres lesz.

Elkészítés

Végül az 10. táblázat arra is felhívja a figyelmet, hogy az önálló diszkurzív szerkezeti egységnek tulajdonképpen nem tekinthető, mégis valamely specifikusabb diszkurzív célra irányuló „értelmezés, kommentár” (5.2.5.2. kód) annotációs címkével jelölt részek is több, mint a kísérleti receptek felében előfordultak (64%). Ez a gyakoriság összhangban áll a receptes weboldalakról származó ételreceptekben mért gyakorisági adatokkal, és azt mutatja, hogy a receptek Hozzávalók és Elkészítés című részeiben fontos, hogy legyenek ilyen diszkurzív funkciójú rövidebb szakaszok is, amelyek elkülönülésére valamilyen explicit metapragmatikai jelzés is ráirányítja a figyelmet.

A kísérlet eredményei – ahogy azt a 10. táblázat gyakorisági adatokat jelző oszlopai összefoglalják – ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy a recept további diszkurzív szerkezeti egységei kevéssé lényegiek a műfaji karakter kialakítása szempontjából. Azoknak a részeknek a kidolgozása ugyanis vagy példa nélküli volt a kísérletes nyelvi anyagban (pl. Ajánló című rész, Tipp című rész, más receptek ajánlása), vagy csak elvétve, kevesebb példa akadt az előfordulásukra (pl. a többi különféle „keret” funkciójú szerkezeti egységre).