Azt megvizsgálva, hogy a beágyazott megnyilatkozások paratextusaival a megnyilatkozó a kontextualizált figyelemirányítási esemény mely aspektusára irányítja a diskurzuspartner, azaz a felhasználó figyelmét, illetve hogy ezzel a partnernek milyen diszkurzív és nem diszkurzív cselekvéseit kezdeményezi, egy igen fontos szempontot is szükséges figyelembe vennünk. Nevezetesen azt, hogy a reflexív kontextualizálónak tartott paratextus a kontextualizált figyelemirányítási aktusnak a része-e (azaz kontextualizáló összetevője, de nem önálló figyelemirányítási művelet), vagy pedig a paratextus önálló figyelemirányítási aktusként, azaz a weblap kontextualizáló típusú hálózatrészeként, nódusaként értelmezhető-e. Ez pedig párhuzamot mutat a paratextusok szerzőségével, vagyis azzal, hogy a paratextus a kontextuális keretbe foglalt megnyilatkozás létrehozójától származik-e, vagy pedig egy más megnyilatkozóként azonosítható résztvevőtől, a weboldal fenntartójától.

 

(46) Tomor Anita: Még mindig rólad álmodom

 

Ahogy a (46) példa is mutatja, ezeknél a címeknél az értékelt könyv szerzőjének a neve és a címe szerepel magának a könyvértékelésnek a címeként. Ez a kontextualizációs utasítás tehát arra mutat rá, hogy az értékelés a metonimikusan felidézett könyvre, és nem pedig másra irányul. Ehhez képest a receptek címei – ahogy azt az előző alfejezetben, a jellemző konstruálási módok kapcsán is bemutattam – némiképp máshogy kezdeményezték a kontextualizációt, ugyanis ezek a paratextusok jellemzően a recept műfajában hozzáférhetővé tett instrukciósor eredményét jelenítették meg dologszerűen, különböző mértékű és jellegű fogalmi és nyelvi kidolgozottsággal:

 

(47a) Vaníliás, epres, rebarbara krémleves

(47b) Red velvet smoothie

 

Ugyanakkor a (47b) példában is szemléltetett emojik használata kapcsán kiemelendő, hogy ezekkel a kontextualizálást kezdeményező megnyilatkozó nem a receptben bemutatott instrukciósor eredményeként elkészülő ételre, hanem a megnyilatkozónak az ahhoz való érzelmi attitűdjére [a (41b)-ben a emoji az étel kedvelésére], vagy az étel egy fontos összetevőjére [a (47b)-ben a emoji az eperre] irányította a felhasználó figyelmét (vö. Veszelszki 2015). Összegzésként tehát a beépülő megnyilatkozások címei a paratextusoknak ebben a csoportjában különösen fontos szerepet töltöttek be, hiszen a kontextualizált megnyilatkozás leginkább lényeginek tartott konceptuális összetevőire irányították a figyelemirányítási esemény másik résztvevőjének, a felhasználónak a figyelmét.

 

 

A (48) példában szereplő Pussycat név a megnyilatkozónak a tulajdonneveként értelmezhető felvett álneve, ún. felhasználóneve (amely mellesleg a 4. képen szereplő recept szerzőjéhez köthető). Ennek a felhasználónévnek, illetve a hozzá kapcsolódó profilképnek a megválasztásával a megnyilatkozó egyúttal identitáskonstruálási aktust hajt végre (vö. Coupland 2007; Petykó 2013). A névnek és a kapcsolódó profilképnek a recept részeként való szerepeltetése pedig úgy járul hozzá a kontextuális keret kialakításához, hogy a megnyilatkozó ehhez a weboldalon megkonstruált énjéhez mint a receptben leírtakért felelősséget vállaló tudatos szubjektumhoz köti a megnyilatkozást, illetve annak létrehozását.1

 

(49a) 2019. május 12., 17:08

(49b) 9 hónapja

 

Ezek a paratextusok a megnyilatkozás létrehozásának és befogadásának az időbeliségére irányítják a figyelmet, és azáltal kezdeményezik a kontextualizációt, hogy időbeli referenciapontot kínálnak fel a figyelemirányítási esemény időbeliségének az értelmezéséhez. Ez a referenciapont – mint ahogy a (49a) példában láthatjuk – lehet abszolút, vagyis független a megnyilatkozás feldolgozásának az idejétől. Ám a (49b) példa szemlélteti, hogy lehet deiktikus, azaz olyan referenciapontot felkínáló is, amely a megnyilatkozó és a befogadó részvételével létrejövő közös figyelmi jelenet fizikai világából, illetve annak időviszonyaiból kiindulva értelmezhető (vö. Tátrai 2017a: 964–968; Laczkó 2022). Amennyiben az utóbbi típusú megvalósulással találkoztunk, akkor a diskurzus mediális sajátosságaiból adódóan, illetve annak a lehetőségeit kihasználva ez az időjelölő kontextualizáló az adott weblap felkeresésének időpontjától függően automatikusan változott annak érdekében, hogy mindig a befogadó felhasználó aktuális időbeli pozíciója lehessen a működtetett kontextusfüggő kiindulópont a diskurzus időbeli viszonyrendszerének a feldolgozásakor.

 

(50) konyvesmagazin.hu

 

Ezekben az (50) példával szemléltetett esetekben a paratextus szerzője a kontextualizált, általa kezdeményezett figyelemirányítási eseménynek egy másik diskurzusba való beágyazódására hívja fel a figyelmet. Ehhez pedig hozzá kell tenni azt is, hogy ezek a paratextusok mindig hiperlinkként is működtek, vagyis a felhasználó a kattintással is válaszolhatott ennek a reflexív kontextualizálónak a megértésére. Így a paratextusszerző voltaképpen egy teljes másik diskurzust (azaz közös figyelmi jelenetet) kínált fel a sikeres értelmezést kezdeményező kontextuális keretként.

 

(51a) Kritikák; Hírek; Magical realism

(51b) Nyári hűsítők; Szárnyas receptek; Megúszós sütik

 

Ahogy a fenti (51a–b) példák szemléltetik, ezzel a kategóriába sorolással a megnyilatkozó gyakran úgy kezdeményezi a kontextualizált megnyilatkozásnak a szándékolt megértését, hogy egy, a diskurzusrésztvevők által számontartott diszkurzív népi kategóriába sorolja azt, így téve explicit metapragmatikai reflexió tárgyává a kontextualizált megnyilatkozás műfajiságát. Az (51b) példában szereplő Nyári hűsítők, illetve Megúszós sütik paratextusok esetében ez úgy valósul meg, hogy a „nyári hűsítők receptjeinek” és a „megúszós sütik receptjeinek” az igen specifikus diszkurzív kategóriáját metonimikusan, a recept tárgyát képező étel megnevezésén keresztül érik el. E paratextusoknak ugyanakkor a 86%-a (lásd az 5.2.2. fejezet bevezetőjét) kattintható hiperlinkként működött, vagyis lehetővé tette, illetve kezdeményezte azt, hogy a felhasználó – elfogadva a felkínált diszkurzív és nem diszkurzív tevékenységet – további, ugyanazon egyszerűbb műfaji kategória példányaként azonosított figyelemirányítási eseményben vegyen részt.

 

(52a) tovább; read; ...more

(52b) Tovább olvasom; teljes szöveg; read more

 

Az (52a–b) példákban szereplő paratextusokkal a weboldal felhasználójaként azonosítható megnyilatkozó arra irányította a diskurzuspartner figyelmét, hogy annak milyen diszkurzív és nem diszkurzív cselekvését várja el. Ez az elvárt, illetve kezdeményezett diszkurzív természetű cselekvés pedig a megértő tevékenységben, a kontextualizált megnyilatkozás befogadásában való továbbhaladást jelentette. Ezt pedig a felhasználó egy kattintás, és ennek révén a kontextualizált megnyilatkozás további részeinek a megjelenítése révén tehette meg. Mindez alapján ezek az utóbb tárgyalt paratextusok egyúttal a metadiszkurzív paratextusok ugyancsak nyitott, prototípuselvű kategóriájának a példányaiként is értelmezhetők.