A beágyazott megnyilatkozásokat strukturáló paratextusok közvetlen kontextuális keretet alakítanak ki a közös figyelmi jeleneten belül megnyilatkozásegyütteseket és -láncokat alkotó figyelemirányítási események számára. Ahogy arra már az előző fejezetben is történt utalás, ezt a paratextusok létrehozói – akik ennek a kategóriának az esetében is mindig a weboldal fenntartói (lásd 5.2.1.3.) – a legjellemzőbb módon úgy teszik meg, hogy különböző, általuk mint a diskurzus lebonyolításáért felelős autoritás diszkurzív szerepével rendelkező résztvevők által számontartott diszkurzív műfaji kategóriák példányaiként azonosítják a kontextualizált megnyilatkozásokat. E paratextusok tehát nagyon egyértelmű műfajjelölő szereppel rendelkeznek, azaz a beépülő megnyilatkozások műfajiságára vonatkozó reflexív konceptualizációkként tarthatók számon, hiszen velük a paratextus szerzője a kontextualizált figyelemirányítási események műfajiságára irányítja a diskurzuspartner, azaz a felhasználó figyelmét.

 

(30a) Friss hírek; Ajánló, Podcast; Népszerű idézetek; Legfrissebb cikkek

(30b) Best fiction; Best debut novel

(30c) Köretek receptjei; Sertés receptek

(30d) Hozzászólások; Fotós kommentek

 

Ez a reflexív kontextualizációs művelet a hiperlinkként működő, a megnyilatkozásegyüttes vagy -lánc alatt a további azonos műfajú megnyilatkozások megjelenítésére utaló, variált formában megismételt paratextusok esetében értelemszerűen azzal a különbséggel valósult meg, hogy a kontextualizált figyelemirányítási események egy része másik weblapon volt megtalálható. Így a felhasználónak a kontextualizált megnyilatkozások befogadásához rá kell kattintania a paratextusra:

 

(31) Összes hír; Még több podcast

 

A beágyazott megnyilatkozásokat strukturáló paratextusok közül azonban nem mind a beépülő megnyilatkozások által aktivált diszkurzív műfaji kategóriákat nevezte meg. Azok a paratextusok, amelyek valamilyen E/2. személyű felszólító módú igealakot tartalmaztak, a diskurzuspartner, azaz a felhasználó diszkurzív cselekvését kezdeményezték:

 

(32a) Olvass!; Olvasd; Őket is nézd meg!

(32b) Szólj hozzá!

(32c) Edit details

 

Ez azt jelentette, hogy ezekben az esetekben nem a kontextualizált figyelemirányítási események valamilyen jellegadó tulajdonságát helyezte a paratextus szerzője a figyelem fókuszába, hanem azt a diszkurzív tevékenységet, amelyet a kontextualizált megnyilatkozások befogadásához vagy létrehozásához szükséges hogy végrehajtson a diskurzuspartner. Ugyanakkor ez a megállapítás nem az összes igei konstrukcióra igaz, amit a (33) példa szemléltet.

 

(33) Edd

 

A (33)-ban az edd paratextus nem a kontextualizált megnyilatkozás befogadásához vagy létrehozásához viszonyul reflexíven, hanem metonimikusan aktiválja a kontextualizált megnyilatkozások műfaját. Ugyanis az edd paratextussal ellátott megnyilatkozások tematikus receptválogatások, a felhasználónak az evésre való felszólítása pedig a receptek kipróbálásának az eredményét helyezi a figyelem fókuszába. Végül pedig az E/3. személyhez lehorgonyzott igéket tartalmazó paratextusok úgy valósították meg a makroszintű kontextualizációt, hogy esetükben a harmadik személyű igealakoknak az elsődleges figurája [lásd a (34a) példát] vagy másodlagos figurája [lásd a (34b–c) példákat] a kontextualizált megnyilatkozásoknak a központi diskurzustopikként azonosítható szereplője volt.

 

(34a) Hamarosan érkeznek

(34b) Várólistára tette

(34c) Kölcsönkérné

 

A kattintható oldalszámok, illetve azok az interaktív gombként vagy hiperlinkként működő paratextusok, amelyek a beépülő megnyilatkozások megjelenítését, illetve megjeleníthetőségét tették reflexió tárgyává, egyúttal ahhoz is reflexíven viszonyultak, hogy a kontextualizált megnyilatkozások a képernyőn bizonyos térbeli kiterjedéssel is rendelkeznek:

 

(35a) Showing [szám]

(35b) Most positive

(35c) Sort by

(35d) Next page

 

Ezért a felhasználó által megválasztott feltételekhez köthető, hogy mennyi és konkrétan mely megnyilatkozások jelenjenek meg kontextualizáltként a felhasználónak. Egyszersmind arra is ráirányítják a diskurzuspartner figyelmét, hogy ezekben a megjelenítést illető kérdésekben ő dönthet, és az ő egyéni ízlésén és választásain, vagyis aktív, kezdeményező részvételén múlik az, hogy mely figyelemirányítási események együttesének vagy láncának válik a résztvevőjévé.