5.4. Jelzéskutatás a turnaround- és a csődhelyzet azonosításához

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A fordulat vagy turnaround helyzet azonosításakor logikusan a következő kérdésre keressük a választ: milyen teljesítményt hogyan és mikor mérjünk? A következő lépés tehát a teljesítmény meghatározása, mérése és a gyenge teljesítmény időszakának (a hanyatlás fázisának) a meghatározása, amelyet a teljesítmény helyreállítása követ (helyreállítási szakasz). A szakirodalom alapján a teljesítményt először kizárólag a jövedelmezőség alapján határozták meg; lásd Schendel & Patton, 1976; Schendel et al., 1976; Hamermesh, 1977; Bibeault, 1982; Slatter, 1999; Thain & Goldthorpe, 1989a, 1989b; Hambrick & Schecter, 2017; Pant, 1991; Chakraborty & Dixit, 1992; Chowdhury & Lang, 1996. A kutatók számára súlyosbítja a problémát az a tendencia, hogy a vállalat vezetői a teljesítmény csökkenő kontextusában manipulálják a jövedelmezőség számviteli alapú mérőszámait (Griffiths, 1992).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A vállalati életszakaszokban felmerülő turnaround- és csődhelyzetek felismerését – így a jelzéskutatást – bővítjük a jövedelmezőség, a jövedelemtermelő képesség, a pénzügyi folyamatok, a vagyonszerkezet, a növekedési lehetőségek, a mono- és multikauzális ok-okozati kapcsolatok vizsgálatával. Ezek változásával igazolható a gyenge és erős jelzések megléte, valamint fontosságuk a turnaround helyzet felismerésében. Az erős jelzések, amelyek konkrét információs tartalmat hordoznak (fizetésképtelenség és eladósodás), a vállalati csődhelyzetet igazolják, vagy arra utalnak.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A válság erős és gyenge jelzései egymás mellett is jelentkezhetnek, de az egyes válságjelek együttesen is jelentkezhetnek, és egymással sokszoros összefüggésben fejthetik ki hatásukat. A számos jelzés együttes megjelenése, továbbá a válságba jutott vállalkozások száma önmagában is tovább gerjeszti a válságot, amely olyan cégeket is sújthat, amelyek lendületet adó, húzó gazdasági környezetben esetleg sikeresen prosperálnának. Ezek csupán jelzések, de nem ezek a válság okai; nem a jelzések a fordulatot kiváltó okok és a csőd okai. A válságok, így a turnaround helyzetek is korlátozódhatnak egy-egy szűkebb területre (elszigetelhető válság; lásd 10.2. fejezet), de lehetnek jóval kiterjedtebbek is (kifejlett válság; lásd 10.3–6. fejezet).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A külső és a belső környezet szisztematikus megfigyelésével – áttekintve a stratégiai tervezés aktuális folyamatát – a korai szakaszban nyerhetünk olyan információkat, amelyek jövőbeli megélhetési nehézségeket és potenciális egzisztenciális válságokat okozhatnak. Ez vonatkozik az egyébként alig észrevehető események információs fokára (5.2. ábra).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
5.2. ábra. A vállalati válságtünetek felismerésének és a menedzsment beavatkozásának időszaka fejlődő válságban
Forrás: saját szerkesztés Katits, 2019 nyomán, módosítva
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Azt, hogy milyen életszakaszban milyen fordulatokkal szembesülnek a cégek, továbbá ezeket a vezetők hogyan, mikor, hol és miből tudják felismerni és azonosítani, befolyásolja az attitűd, az információs fok és annak tartalma. Vajon a vezetők felismerik a turnaround helyzetet a gyenge jelzésekből? Ha igen, akkor vajon tesznek-e valamit annak érdekében, hogy a cég elkerülje a nagyobb bajt és problémákat. Ha például veszteséges a működés, akkor mit tesznek annak érdekében, hogy ez megváltozzon? Mivel még csak gyenge, sárga jeleket tapasztalnak, nem igényel komolyabb beavatkozást a veszteséges működés „pozitívba fordítása”, vagyis a cég jövedelmezővé tétele. A vezető előtt álló beavatkozási (intervenciós) időszak ekkor még relatíve hosszabb, hiszen ahogyan mélyül a válság, és romlik a jövedelmi helyzet, egyre több gyenge, majd erős, piros figyelmeztető jelzést ismer(het)nek fel – a fizetésképtelenséggel és az eladósodással összefüggésben, magas információs fokkal vagy teljes körű, félreérthetetlen tartalommal. A még megmenthető csődhelyzetben inkább már csak rövidebb, gyors, operatív és túlélési fordulatkezelést képesek megvalósítani. Tehát az, hogy a cég működése sikeres fordulatot vesz-e, újra visszatér-e a biztonságos, zöld működési zónába, jelentős mértékben függ attól, hogy a fejlődő válság alaptípusában milyen mértékben gyűjtik és értelmezik az információkat, a vezető egyáltalán képes-e erre is odafigyelni, és van-e ideje értelmezni az információkat.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A gyakorlati megvalósításhoz meghatározzuk azokat a vezető mutatókat, amelyek lefedik az üzleti élettel összefüggő gazdasági, technikai vagy társadalmi eseményeket. Ezeket rendszeresen rögzítik és elemzik annak érdekében, hogy felmérjék a vállalati stratégiák sikerének bekövetkezési valószínűségét, időben megfigyeljék és felismerjék a korábban nem használt lehetőségeket és kockázatokat.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az 5.2. táblázat a vállalati válságjelzések egy lehetséges listáját mutatja be, amelyet a bevezetőben említett adatbázisok elemzéséből állítottunk össze. Ebben azt is megjelöltük, hogy az éves beszámoló adatai alapján milyen jelzéseket és hogyan lehet megállapítani. Ehhez a FINel pénzügyi elemző és diagnóziskészítő modulja biztosította a módszertant.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
5.2. táblázat. A vállalati válságjelzések listája a hazai társaságok körében
Általános (makrogazdasági) indikátor
· A fogyasztói szokások megváltoztak, konjunktúracsökkenés, infláció, tőkehiány, árfolyam-ingadozások, adóváltozások, változó monetáris és költségvetési politika, az összhang hiánya.
Általános vállalati terület
· Menedzsmentprobléma, változ(tat)ás a cégvezetésben, pénzügyi kontroll hiánya, a tevékenység fókuszálása.
· Alultőkésítés → Mérleg-forrásoldal.
· Csekély vállalati hozamerő → Eredménykimutatás – jövedelmezőségi szintek.
Termelés/kereskedelem/szolgáltatás területe
· Elavult termelési program, a felhasználói reklamációk növekedése.
· Kapacitások kihasználatlansága → A kapacitás és az átbocsátóképesség között nagy az eltérés, nagy a nyílt tartalék.
· Beruházás a termelés növekedése nélkül → A mérleg tárgyieszköz-értéke növekszik, de a kapacitás és az eredménykimutatás értékesítés nettó árbevétele nem emelkedik.
· A szállítási határidők nőnek a forgalom növekedése nélkül → A kiszállítás ideje nő, de az eredménykimutatás értékesítés nettó árbevétele nem emelkedik.
· Az értékesítés mennyisége stagnál → A forgóeszköz-gazdálkodás hatékonysága romlik → A fordulatszám csökken, illetve a forgási idő növekszik.
· Vállalati szintű fedezet csökkenése (amit megelőz a termékek/áruk fedezetének csökkenése) → Az eredménykimutatásból az árbevétel és a változó költség különbsége vagy a fix költség és a működési eredmény összege csökken.
· A technológia elavulásából eredő energiapazarlás, a teljesítményhez képest magas munkabérköltségek, magas közvetett költségek a gyártásban → Az eredménykimutatásban a működési költségek (anyagjellegű, személyi jellegű és egyéb ráfordítások) emelkednek.
Beszerzés és értékesítés területe
· Panaszok a minőségromlásról, gyakori leértékelés, elhanyagolt vevőszolgálat, agresszív reklámozás, erős verseny és megváltozott piaci kereslet a vállalat fő piacán, a marketingkoncepció hiánya vagy annak hibás elgondolása.
· Önköltség alatt történő értékesítés → Nincsen sem vállalati, sem pedig termékfedezet.
· Erőltetett értékesítés, amelynek finanszírozását már nem képesek megoldani az egészséges tőkestruktúra fenntartásával. Az úgynevezett túlterjeszkedés és a feszített tempó miatt a hatékonyság romlik, a vezetők a profitorientáció helyett a nagyság bűvöletébe esnek, nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy az eszközök likviditási szerkezetéhez passzoljon a kötelezettségek lejárata → Növekedési válság.
Fizetési terület
· Változás a fizetési módban, a fizetési meghagyások száma nő, tárgyalás a hitelek átütemezéséről, negatív cash flow.
· Túl magas/drága hitel → Emelkednek a pénzügyi műveletek ráfordításai, csökkennek a kamatfedezeti ráta értékei.
Forrás: Katits, 2010, kiegészítve
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az 5.2. táblázat jelzéslistájának csoportosítását az 5.3. ábra szemlélteti.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
5.3. ábra. A vállalati válság jelzéseinek feltárása
Forrás: Katits, 2017, 2019 alapján
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Egy megjegyzést teszünk az 5.3. ábrához. A szisztematikus, makrogazdasági indikátorokkal leírt és a vállalkozások által nem befolyásolható kockázat adott vagy magas szintje mellett foglalkozunk vállalkozásunk jelzéseivel, kockázatával. A külső környezeti jelzések tehát adottak, és ennek függvényében ismerhetjük fel a vállalkozásunk jelzései által behatárolt életszakaszt, valamint a turnaround- és a csődhelyzetet.
Menü