A fordulat vagy turnaround helyzet azonosításakor logikusan a következő kérdésre keressük a választ: milyen teljesítményt hogyan és mikor mérjünk? A következő lépés tehát a teljesítmény meghatározása, mérése és a gyenge teljesítmény időszakának (a hanyatlás fázisának) a meghatározása, amelyet a teljesítmény helyreállítása követ (helyreállítási szakasz). A szakirodalom alapján a teljesítményt először kizárólag a jövedelmezőség alapján határozták meg; lásd Schendel & Patton, 1976; Schendel et al., 1976; Hamermesh, 1977; Bibeault, 1982; Slatter, 1999; Thain & Goldthorpe, 1989a, 1989b; Hambrick & Schecter, 2017; Pant, 1991; Chakraborty & Dixit, 1992; Chowdhury & Lang, 1996. A kutatók számára súlyosbítja a problémát az a tendencia, hogy a vállalat vezetői a teljesítmény csökkenő kontextusában manipulálják a jövedelmezőség számviteli alapú mérőszámait (Griffiths, 1992).

 

 

Azt, hogy milyen életszakaszban milyen fordulatokkal szembesülnek a cégek, továbbá ezeket a vezetők hogyan, mikor, hol és miből tudják felismerni és azonosítani, befolyásolja az attitűd, az információs fok és annak tartalma. Vajon a vezetők felismerik a turnaround helyzetet a gyenge jelzésekből? Ha igen, akkor vajon tesznek-e valamit annak érdekében, hogy a cég elkerülje a nagyobb bajt és problémákat. Ha például veszteséges a működés, akkor mit tesznek annak érdekében, hogy ez megváltozzon? Mivel még csak gyenge, sárga jeleket tapasztalnak, nem igényel komolyabb beavatkozást a veszteséges működés „pozitívba fordítása”, vagyis a cég jövedelmezővé tétele. A vezető előtt álló beavatkozási (intervenciós) időszak ekkor még relatíve hosszabb, hiszen ahogyan mélyül a válság, és romlik a jövedelmi helyzet, egyre több gyenge, majd erős, piros figyelmeztető jelzést ismer(het)nek fel – a fizetésképtelenséggel és az eladósodással összefüggésben, magas információs fokkal vagy teljes körű, félreérthetetlen tartalommal. A még megmenthető csődhelyzetben inkább már csak rövidebb, gyors, operatív és túlélési fordulatkezelést képesek megvalósítani. Tehát az, hogy a cég működése sikeres fordulatot vesz-e, újra visszatér-e a biztonságos, zöld működési zónába, jelentős mértékben függ attól, hogy a fejlődő válság alaptípusában milyen mértékben gyűjtik és értelmezik az információkat, a vezető egyáltalán képes-e erre is odafigyelni, és van-e ideje értelmezni az információkat.

 

 

Az 5.2. táblázat jelzéslistájának csoportosítását az 5.3. ábra szemlélteti.

 

 

Egy megjegyzést teszünk az 5.3. ábrához. A szisztematikus, makrogazdasági indikátorokkal leírt és a vállalkozások által nem befolyásolható kockázat adott vagy magas szintje mellett foglalkozunk vállalkozásunk jelzéseivel, kockázatával. A külső környezeti jelzések tehát adottak, és ennek függvényében ismerhetjük fel a vállalkozásunk jelzései által behatárolt életszakaszt, valamint a turnaround- és a csődhelyzetet.