A szerzők vizsgálatai betekintést adnak abba, hogyan hat a vallásosság, az ideológiai önmeghatározás vagy a médiatérben terjedő narratívák sokasága a környezeti attitűdökre; hogyan jelent meg történetileg a „klímaváltozás” fogalma a magyar sajtóban; milyen szerepet játszanak a vállalati döntéshozatalban a környezeti menedzsment eszközei; és hogyan találkozik mindez az oktatás gyakorlatával, a fiatal generációk szemléletformálásával. A tanulmányok másik része az ökoérzelmek, a klímaszorongás, a remény és a cselekvés pszichológiai összefüggéseit tárja fel, valamint filozófiai perspektívából gondolja újra a politika, a valóságértelmezés és a globális együttműködés lehetőségeit.

A kötet célja, hogy hozzájáruljon egy árnyaltabb, mélyebb és emberközelibb diskurzus kialakításához. Az olvasó olyan kutatási eredményekkel találkozhat, amelyek túlmutatnak a klímaváltozás tudományos tényein, és feltárják azokat a társadalmi, kulturális és lelki folyamatokat, amelyek a fenntartható jövő felé vezető utat alakítják.