Egyértelműen balra húzta a skálát a budapesti válaszadók túlreprezentáltsága, amikor a politikai beállítódásra kérdeztünk rá. A határértékek mentén a szélsőségesen bal és a szélsőségesen jobb oldal között kellett a válaszadóknak saját beállítódásukat meghatározni. A táblázatban az 1–10-ig tartó skála a szélsőségesen bal (1) és szélsőségesen jobb oldal (10) közti válaszokat tartalmazza.

 

 

Ezúttal nem találtunk összefüggést a környezettudatosság és a vallásosság, illetve a politikai beállítódás között. Ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy az önkéntes kitöltés miatt eleve a téma iránt érdeklődők voltak a válaszadók.

 

Szinte az összes válaszoló szerint (3623 fő) minden embernek tennie kell az éghajlatváltozás hatásának csökkentéséért. 35 szerint már úgyis mindegy, 86 válaszoló szerint ez elsősorban a környezetszennyező vállalatok felelőssége, 32 szerint ez a politikusok dolga és feladata, végül 8-an az EU feladatának gondolják.

 

 

A válaszadók közel harmada (31,7%-a, 1207 kitöltő) a nemzetállamok, a válaszadók valamivel több mint negyede (26,4%-a, 1007 kitöltő) az egyén feladatának tekinti a globális éghajlatváltozás hatásainak csökkentését. A válaszadók valamivel több mint hatoda (15,1%-a, 575 kitöltő) a nemzetközi szervezetek, 56-an (1,4%) pedig a tudományos szervezetek feladatának tartják a globális éghajlatváltozás hatásainak csökkentését, és 15,1%, vagyis 577 kitöltő tartja a vállalatok feladatának. A válaszadók mindössze 1%-a (39 kitöltő) tekintette a helyi közösségek feladatának a globális éghajlatváltozás hatásainak csökkentését, és 8-an gondolják ezt a civil szervezetek feladatának. (További adatokat az érdeklődő olvasók Neumanné Virág Ildikó és szerzőtársai önálló tanulmányából tudhatnak meg.)