A környezeti controlling jelentése szerint a controllingmegközelítések alkalmazása a fenntarthatóság vállalati menedzsmentjében (Schäffer–Jais, 2005). A fenntarthatóság három dimenziójának (gazdasági, társadalmi, ökológiai) céljai között fontos, hogy kiegyensúlyozott kapcsolat alakuljon ki (Horváth–Isensee–Michel 2012). A környezeti controlling elsősorban az ökológiai szempontokra koncentrál, de nem hagyja figyelmen kívül a többi dimenziót (Tschandl 2012; Gould 2011). A környezeti controlling a többi funckionális controllingfeladat melletti irányítási funkcióként fogható fel. A környezeti controlling a környezetmenedzsment rendszert támogató és rendszerkoordináló szerepében a következőképp definiálható: a controllingnak egy olyan alrendszere, amely rendszerépítő és -koordináló funkciója révén a controlling tervezési, irányítási, ellenőrzési és információellátási funkcióit ökológiai komponensekkel bővíti, ily módon támogatja a teljes rendszer alkalmazkodási és koordinációs képességét (Fassbender-Wynands–Seuring–Nissen 2009). Fontos, hogy a környezeti controlling rendszere ne egy elkülönült, szigetszerű megoldásként kerüljön kialakításra, hanem a teljes vállalati információs és kommunikációs rendszer szerves részeként.