Bevezetés

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Noha a klímaváltozás lehetséges okait és következményeit taglaló szakcikkek tömegesnek mondható megjelenése körülbelül 1980-tól észlelhető, és Haunschild és mások bibliometriai vizsgálatai szerint ez az év már mérföldkőnek tekinthető az új kutatási terület megszületése szempontjából (Haunschild et al. 2016, 3.), a jelenség magyarázatához mai szemmel is releváns módon kapcsolódó publikációk története minimum a 19. sz. elejéig nyúlik vissza. Jean-Baptiste Joseph Fourier már az 1820-as években rámutatott a földi légkör (bizonyos rétegeinek) hőmérsékletmegtartó/szigetelő hatására (Fourier 1827, 11–12.). 1863-ban John Tyndall ír származású fizikus a légköri vízpára és bizonyos egyéb gázok hőmegtartó és -visszaverő szerepének fontosságával kapcsolatban arra a megállapításra jutott, hogy ha csupán egyetlen nyáréjszakára elillanna az Anglia felett lebegő légköri vízpára, másnapra a „fagy vasmarkában” sínylődő szigetországban valószínűleg kipusztulna a növényzet (Tyndall 1863, 204–205.). Tyndall felfedezéseit évekkel megelőzve az amerikai Eunice Foot már 1856-ban kimutatta a lehetséges összefüggést a szén-dioxid és egyéb légköri gázok, valamint a felmelegedés és – tágabb értelemben – az éghajlatváltozás között (Ortiz–Jackson 2022). A 19. század végén a svéd kémikus Svante Arrhenius már arra a következtetésre jutott, hogy az ipari forradalom következtében hatalmas mennyiségben elégetett szén felerősíti majd a természetes üvegházhatást (és ez akár még bizonyos mértékig előnyös is lehet a jövő generációk számára) (Black 2013).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az e témák iránti általános érdeklődés szintjét nehéz lemérni a 19. század vonatkozásában, hiszen (értelemszerűen) nem áll rendelkezésre az online lekérdezések adatbázisa (pl. Google Trends), amelynek segítségével – és a Google keresőmotor kvázi monopolhelyzetének köszönhetően – nagyjából pontos képet kaphatunk az internethasználó átlagembereket leginkább foglalkoztató kérdésekről az elmúlt egy-két évtizedben. Ugyanakkor a Google Books egyre bővülő adatbázisára épülő, adatvizualizációs Ngram Viewer alkalmazás által megjelenített, normalizált gyakorisági görbék mégis nyújtanak némi támpontot az adott szavak és kifejezések (angol nyelvű) könyvekben történő előfordulásait illetően. A Google Books „English 2019” nevű, legfrissebb angol nyelvű alkorpusza alapján a „climatic change” és a „climate change” kifejezések előfordulásának gyakorisági görbéi az alábbiak szerint alakulnak 2019 előtt:
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
3.1. ábra. A „climatic change” és a „climate change” szókapcsolatok normalizált gyakorisági görbéi a Google Books adatbázisa alapján (1800–2019)
Forrás: Google Books Ngram Viewer
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A grafikon nagyrészt egybecseng Haunschild és társai fentebb idézett megállapításával, amely szerint az 1980-as évtized kulcsfontosságúnak számít a klímaváltozás tudományos kutatásának megalapozása szempontjából. Az évtized vége felé (kb. 1988-tól) már a nyomtatott könyvekben is exponenciális növekedésnek indul a „climate change” kifejezés előfordulási gyakorisága (egyúttal kiszorítva az archaikusabb „climatic change” alakot).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az 1988-as esztendő fordulópontjellegét legalább két nagy horderejű esemény illusztrálja. Ez év júniusában jelenti ki az amerikai szövetségi kongresszus előtt a NASA Institute for Space Studies igazgatója, James E. Hansen, hogy közvetlen oksági kapcsolat áll fenn a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, az üvegházhatás és a globális felmelegedés között. Ez a megállapítás számos országos terjesztésű amerikai napilap címoldalára került (Brulle 2018). Ugyanebben az évben az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) létrehozta az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületet, amelynek feladata az éghajlatváltozás és annak környezeti, társadalmi és gazdaságai hatásainak kutatása, a vonatkozó szakirodalom kiértékelése, valamint adaptációs és/vagy mitigációs stratégiákkal kapcsolatos javaslatok felvázolása (IPCC 2023).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Jelen elemzés szempontjából a Google-grafikon bal oldala az érdekes, a vizsgált kifejezések első felbukkanásai és azok szövegkörnyezete:
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
3.2. ábra. A „climatic change” és a „climate change” szókapcsolatok normalizált gyakorisági görbéi a Google Books adatbázisa alapján (1800–1900)
Forrás: Google Books Ngram Viewer
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A „climate change” szókapcsolat látszólagos (1804-es és 1874-es) gyakorisági csúcspontjai ellenére a könyvekben szereplő találatok ebből az időszakból szinte egyáltalán nem releváns példák. Számos esetben, mivel a rendszer figyelmen kívül hagyja az írásjeleket, nem is összetartozó szavakról van szó (pl. „…climate, change…”), illetve amikor igen, akkor a kifejezés (csakúgy, mint a „climatic change”) szinte mindig „levegőváltozás” értelemben bukkan fel, orvosi javallatként.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az első olyan találat, amely minden kétséget kizáróan az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység lehetséges összefüggéseire utal az angol nyelvű könyvadatbázisban, 1870-re datálható, amikor D. T. Ansted Two Thousand Examination Question in Physical Geography című könyvében az 1487. kérdés pontosan erre irányult: „How far does climate change under human influences?” (Ansted 1870, 110.).
Menü