4.5. Az Európa Kulturális Fővárosa program

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az Európai Unió 1985-ben indította útjára az Európa Kulturális Fővárosa programot (a továbbiakban: EKF program), amelynek eredeti céljai között a kulturális örökség sokszínűségének bemutatása és megőrzése, valamint az európai népek egymáshoz való közeledésének elősegítése szerepelt. A kezdeményezés az európai kulturális értékek hangsúlyozása, a nemzetek európai kulturális térhez való tartozásának erősítése mellett a kultúra városfejlesztésben játszott szerepét hangsúlyozza (Lőrincz–Raffay 2019).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az EKF program az Európai Unió egyik legsikeresebb kezdeményezésének tekinthető (Palmer–Richards 2007). Az elmúlt évtizedek során bebizonyosodott, hogy a kulturális élet élénkítése, a gazdaság- és városfejlesztés mellett az eseménynek jelentős turisztikai szerepe is lehet a részt vevő városokban (Lőrincz et al. 2021). A tapasztalatok alapján a cím elnyerésével egyrészt javul a városok nemzetközi láthatósága, és jelentős turisztikai aktivitás indul be a városokban, másrészt a helyiek is profitálnak a megújult kulturális kínálatból, és ezáltal az ő szemükben is javul lakóhelyük imázsa.1

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az EKF programnak otthont adó városok az évek során víziók és célok számos variációjával álltak elő, ugyanakkor rendszeresen visszatérő momentumok, fejlesztési elemek ismétlődtek, úgymint az anyagi infrastruktúra javítása és a városi revitalizáció, a kulturális élet erősítése, a szegénység enyhítése a foglalkoztatás növelésével, illetve a turizmus fejlesztésével. Nyilvánvalóvá vált, hogy az EKF cím felbecsülhetetlen marketinglehetőség a városok imázsának javítására, egyúttal lehetőséget ad a különböző hatóságok, szereplők és a városi lakosság közötti párbeszéd kibővítésére, egy közös cél megfogalmazására és elérésére (például kulturális alapú városfejlesztés, városi regeneráció, turisztikai ismertség és imázs fejlesztése, fenntarthatósági törekvések) (Morvay et al. 2020).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az EKF programban részt vevő városok a kultúrát, a kulturális örökséget és a művészeteket mintegy keretként használják egyediségük kifejezésére (Ooi et al. 2014). Az EKF program az évek során városi regenerációs katalizátor szerepet is kapott.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • Glasgow városa már tudatosan úgy tervezte EKF programját (1990), hogy az gyorsítsa fellendülését, és erősítse az imázsát. A skót várost gyakran emlegetik a nagyszabású kulturális események regenerációs hatását jól kiaknázó városok példájaként (Garcia 2004, Balsas 2004).
  • A következő években több város is beépített EKF programjába olyan városfejlesztési elemeket, mint a városrészek, közterek megújítása, a kulturális és egyéb infrastruktúra fejlesztése. Például a nyugat-spanyolországi Salamanca kreatív kulturális körzetet alakított ki új művészeti helyszínekkel (EKF cím 2022-ben).
  • Több EKF város – Brüsszel, Porto, Weimar, Genova – renoválta és új funkcióval töltötte meg történelmi központját az EKF program keretében (Palmer-Rae 2004).
  • Sok város teljesen új kulturális létesítményeket hozott létre az EKF program keretében. Erre jó példa Porto, amely 2001-ben új koncerttermet építtetett, a Casa de Músicát (Balsas 2004). Az új kulturális létesítmények fontos impulzust adtak a városok kulturális életének, növelték a városi kulturális turizmust és a kulturális részvétel (mint társadalmi cél) szintjét (Richards–Palmer 2010).
  • Matera (2019)2 tapasztalatait modellnek lehet és kell tekinteni a jövőbeni európai kulturális fővárosok számára, mindazért, amit a rendezvény létrehozott – különös tekintettel a lakosság bevonására, a befogadás fogalmára és annak tudatosítására, azaz a kultúrának mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie. Amint azt külső megfigyelők többször elismerték, a pályázati szakaszban és a címév során végzett munkának köszönhetően „Matera 2019” modellértékűvé vált az európai kulturális fővárosok számára, mivel a város a multidiszciplináris tevékenységek, a helyi lakosság jelentős mértékű részvétele és a 85 százalékban saját, eredeti projektekből álló kulturális program révén a többieknél jobban meg tudta valósítani az inkluzivitást.
  • Esch (2022)3 Európa Kulturális Fővárosa programja új korszakba lendítette át Esch-Alzette, a Pro-Sud és Luxemburg acél- és széniparral foglalkozó közösségeinek örökségét. Esch, a jövő kulturális fővárosa a „remix” motívumára épült: a közös cselekvés impulzusaira, a régi és az új, a jól ismert és a még soha nem létezett keverékére – azzal a céllal, hogy valami újat hozzon létre a térség társadalmi értelemben is fenntartható, sikeres jövője érdekében.
  • Novi Sad (2022)4 az egyik olyan, az Európai Unión kívüli város, amely elnyerhette az Európa Kulturális Fővárosa címet, megkapva azt az elismerést, amely a sokszínűség és az interkulturalizmus értékeit hirdeti. A „4 új híd” program narratívájának fő koncepciója, hogy Újvidéken olyan szellemi örökséget hagyjon, amely hozzájárul a város kulturális életének gazdagításához, átalakításához programok, folyamatok, résztvevők és megújult kulturális terek révén. A program jövőképe így hangzott: „Az új kezdete. Most!”
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A pályázati célkitűzések és az európai városok, várostérségek tapasztalatai alapján elmondható, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím nem csupán egy év eseményeit jelenti, hanem egy eszköz – egyfajta „városi szintű ösztöndíj” – a fenntartható városi terek fejlesztése érdekében. Az EKF program célja olyan fejlesztések, programok, projektek megvalósítása, amelyek hosszú távon szolgálják a régió kultúráját, társadalmi, gazdasági érdekeit, és óvják környezeti értékeit. Az EKF programok révén lehetőség nyílik a városlakók, a helyi lakosság és a városlátogatók találkozására, a kulturális kínálathoz való hozzáférésre, a közterek funkciójának megújítására. Megfelelő előkészítés, valamint város- és desztinációmenedzsment, monitoringtevékenység esetén az EKF program a széles értelemben vett városi turizmus, az élménygazdaság pozitív hatásait erősítheti.
Menü