Az alábbiakban behatároljuk azt a problémával terhelt vállalati kört, amelyben a fordulatkezelés lehetséges, majd rátérünk a téma fogalmi és tartalmi hátterére. Először a válság kialakulása szerint különbséget teszünk a vállalati válság két alapvető típusa között.

 

 

A fejlődő válság folyamatának karakterét szemléltethetjük az úgynevezett fázismodell keretében. A 2.1. ábra együttesen szemlélteti Müller (Müller, 1986, 25), Curtin és szerzőtársai (Curtin et al., 2005, 3–4), Hauschildt és szerzőtársai (Hauschildt et al., 2006, 9), valamint Krystek és Moldenhauer (Krystek & Moldenhauer, 2007, 36–39) fázismodelljeit, kiemelve a pénzügy-gazdasági és az észlelési perspektívából történő felosztást. (A 2.1. ábrán azonosan jelölt – aláhúzott, félkövér és dőlt, valamint félkövér – szavak a fogalmi összetartozást jelölik.)

 

 

Egyrészt a vállalati események alakulásának módozatát, másrészt a válságmenedzselési technikák tárházából történő választást behatárolja az is, hogy a fejlődő válságtípuson belül vajon irányított vagy nem irányított, illetve uralható vagy nem uralható válságról van-e szó. Az irányított (leküzdhető) válság reformmal ér véget (például szervezeti átstrukturálással, annak munkaerő-vonatkozásait összekapcsolva egy reorganizációs projektben), míg a nem irányított válság rendszerint radikális váltással ér véget (például beolvadással vagy összevonással történő megszüntetéssel). A válság korai felismerésével és annak határozottan, erélyesen irányított leküzdésével az adott vállalkozást vagy projektet fenyegető események, ezek következményei sokkal enyhébb formában jelentkeznek a nem irányított válság esetéhez képest. A 2.3. táblázat áttekinti az irányított és nem irányított válság ismérveit.

 

 

Az uralható válság jellemzőit a látens válságfázist követően az akut válság szakaszában ismerhetjük fel: a válság negatív hatásai, vagyis értékesítési, jövedelmezőségi és likviditási jelzései nyilvánvalóak. Erősödnek a válság okainak destruktív következményei, kihatásai, amelyekkel együtt egyre emelkednek a válságelhárítás követelményei. A nem uralható válság idején a válság okainak destruktív következményei, kihatásai még inkább felerősödve jelentkeznek. A regnáló menedzseri csapatnak már kevés választási lehetősége van, és a döntést gyorsan meg kell hozni a válságtól legyengült üzleti szervezet életben tartása érdekében. Ekkor a kimerült üzleti szervezet megmentéséhez a legjobb egy külső, segítő szándékú beavatkozás – például interim menedzser alkalmazásával – vagy egy pozitív „véletlen” hatás. Ha ilyen nincsen, akkor az üzleti szervezet akár „a süllyesztőben is végezheti”.