Elemzésünkhöz az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatbázisát használtuk; ez kizárólag kettős könyvvezetésű cégeket tartalmaz (a továbbiakban: AKI-MINTA), amelyek a TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) „A” nemzetgazdasági ágon belül a 2018–2020 közötti beszámolási időszakban mezőgazdasági tevékenységet végeztek. Az elemzés során felhasznált adatok a NAV társasági adóbevallások adatbázisából származnak, amelyben csak az év végén is működő, adóbevallást készítő és azt a tárgyévet követő május 31-ig hibamentesen benyújtó társas vállalkozások adatai szerepelnek. A 10.34. táblázat azt mutatja, hogy a vizsgált kettős könyvvezetésű magyar mezőgazdasági cégek száma 2019-ben 8 százalékkal, 2020-ban pedig 6,5 százalékkal csökkent a 2018. üzleti évhez képest. A vizsgált minta kétharmada nyereséges cég, és a koronavírus-járvány első évében sem változott ez az arány. A gazdálkodási forma szerint vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 2018. évhez képest megmaradt a kft.-k 74–76 százalékos és az rt.-k 3 százalékos aránya, azonban a betéti társaságok aránya megduplázódott, míg a szövetkezetek aránya több mint felével csökkent. A vállalati méretet tekintve az látható, hogy a vizsgált mintában bőven 80 százalék körüli a mikrovállalkozások aránya. A cégszám csökkenése ellenére a vállalati méret szerint kialakult arányok nem változtak, még 2020-ban sem. Ebből a jövedelemtermelés stabilitására lehet következtetni.

 

 

Munkánk empirikus részében a nettó értékesítési árbevétel alapján a magyar top 500-ba tartozó három mezőgazdasági vállalat fenntartható gazdálkodását vizsgáltuk. Az e-beszámoló.hu és a céginfo.hu oldalairól letöltött kimutatásokkal, valamint a cégek honlapján olvasható információkkal is dolgoztunk. A 10.35. táblázat mutatja a három vizsgált cég helyezésének változást 2018 és 2020 között. 2020-ban mindegyik cég kedvezőbb helyezést ért el a rangsorban, mint az előző két évben. Ez a három mezőgazdasági vállalat mindhárom vizsgált évben szerepelt a top 500-as listában. A legnagyobb helyezési változást a HT érte el, amely már a top 100-as rangsor közelében található.

 

 

A pénzügy-gazdasági nehézségek, a problémák mértéke és ezek megoldásának mint válaszoknak az időben történő megválasztása a cégek gyenge és erős jelzései által meghatározott válságszakasztól függ. Minél kevesebb gyenge jelzés tapasztalható a cég gazdálkodásában, annál távolabb van a kifejlett válság szakaszától. A látens válság szakaszában előforduló hibák vagy problémák felismerése és megfelelő kezelése ekkor már elősegíti, hogy ne keletkezzenek újabb gyenge, de legfőképpen erős jelzések. Minél több a gyenge és az erős jelzés, annál nagyobb a kifejlett válság bekövetkezésének valószínősége. Azt a vállalatot, amelynek működésében sok a gyenge és az erős jel, majd ezek száma csökkenni kezd, azután eltűnnek, felépülő, sikeres fordulatkezelésen átesett cégnek lehet tekinteni. A jelzéstipológia tehát felismerhetővé és azonosíthatóvá teszi azt a turnaround helyzetet, így azt a válságszakaszt, amelyben meg kell állítani a további hanyatlást.

 

 

A 10.36. táblázat szerint a 2018–2020 közötti időszakban azonosítottuk a látens válság erős és gyenge jelzéseit. Az erős jelzés a fizetőképesség és a hosszú távú adósság szintje, mértéke. Hangsúlyozzuk, hogy ezek figyelmeztető jelek, vagyis a 2018. évi kitűnő likviditási pozíció egy-két év alatt jelentős mértékben és kedvezőtlen irányban változhat, így a piros szín (az A vállalat esetében) már időben felhívja erre a figyelmet. A hanyatlás, a válság mélyülését jelzi, ha ugyanígy a piros színt és a kedvezőtlen irányt látjuk, csak kedvezőtlen induló pozícióban, ami esetünkben a 2018. üzleti év (BS és A vállalat esetében), ezért ez a szituáció erős jelzésként értelmezhető. Gyenge jelzéseket, vagyis sárga–narancs minősítést mindhárom vállalat esetében találunk a jövedelemtermelő képességben. A jelzések/tünetek a vállalat életszakaszára utalnak, vagyis ha egyaránt szembesülünk erős és gyenge jelzésekkel, akkor még idejében tudjuk azonosítani a látens válságot. Ahogyan egyre emelkedik a jelzések száma, a vállalat kifejlett válságba, majd akár csődhelyzetbe is kerülhet. Esetünkben az utóbbiról nincs szó, de ezek mindenképpen figyelemfelkeltő és korai jelek.

 

 

 

 

A 10.38. táblázat önmagában szemlélteti a beavatkozás vagy a fordulatkezelés sikerét és szükségességét. Az AKI-MINTA egyetlen negatív változása (a lekötött tőke hatékonysága csökkent egy eleve alacsony értékszintről) és a hat változatlan minősítés – egy kivételével (eszközhatékonyság) – kedvező értéket mutat. Ez az AKI-MINTA stabil gazdálkodását és a növekedési pályán maradást igazolja, amit tovább erősít a pozitív változások száma. A három top cégben közös, hogy a jövedelemtermelő képesség javításával és a forgótőke-gazdálkodás hatékonyságának fokozásával megfelelnének a következő kritériumnak: a vállalkozás jövedelmező, fizetőképes, nem eladósodott, hatékony eszköz- és vagyongazdálkodást folytat.