8.2. H2/CO2 elválasztása H2-szelektív polimer membránokkal

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az Escherichia coli XL1-BLUE törzzsel megvalósított biohidrogén-fermentáció vizsgálata során egyre inkább előtérbe került a folyamatos működtetés kihívása. Ehhez a képződő gázelegy kinyerése mellett a H2/CO2 elválasztást kellett megoldanunk, ahol egy UBE NM-B01A kompozit, poliimid anyagú gázszeparációs membránt teszteltünk először egykomponensű (tiszta) gázokkal, majd kétkomponensű gázelegyekkel.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az egykomponensű tiszta gázok vizsgálatát 5 bar betáplálásoldali nyomáson és széles hőmérsékleti határok között (21 és 65 ºC között) végeztük el a membrántesztelő berendezésünkben, hidrogén- és szén-dioxid- gázokra. A mérési eredményeket a 8.1. táblázat foglalja össze (Bakonyi, 2012).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
8.1. táblázat. Tiszta gázokkal végzett mérések eredményei
Hőfok
ºC
Permeációs térfogatáram (QP)
(STP dm3/min)
Elméleti
szelektivitás
H2
CO2
21
38,5
20,0
1,93
30
53,0
24,5
2,17
37
65,5
27,7
2,36
45
78,9
31,8
2,48
55
96,0
36,4
2,64
65
115,4
41,2
2,8
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Látható, hogy a hidrogén permeációs térfogatárama (QP) (38,5 és 115,4 STP dm3/min között) nagyobb, mint a szén-dioxidé (20 és 41,2 STP dm3/min között). A permeációs térfogatáramok aránya alapján számított elméleti (ideális) szelektivitások 1,93 és 2,8 között találhatók, és a hőmérséklet emelésével növekednek; valószínűleg azért, mert a nagyobb hőmérséklet különböző módon befolyásolja a H2 és a CO2 oldódási és diffuzivitási tulajdonságait a membránon belül.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A tiszta gázokkal történt mérések eredménye alapján magasabb hőmérsékleten lenne célszerű a további vizsgálatokat végezni az elérhető jobb szelektivitás miatt, de a biológiai rendszerek többsége – az esetünkben vizsgált biohidrogén-fermentáció is – a mezofil hőfok tartományban működtethető, jelen esetben 37 ºC-on, így a kétkomponensű gázokkal a vizsgálatokat is ezen a hőmérsékleten végeztük. A kiinduló gázelegy összetétele: H2/CO2 = 55/45% volt, amint az a folyamatos működtetés során várható (előzetes fermentációk adatai alapján). A mérési adatokat a 8.2. táblázatban összegeztük, ahol a retentátum és a betáplálási (feed) térfogatáramok arányának hatását vizsgáltuk. A betáplálási áram nyomása (pF) 1,1 és 1,8 bar között változott, a hidrogénkoncentrációt Blue-Sens gázanalizátorral határoztuk meg (valós idejű mérés).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
8.2. táblázat. Kétkomponensű gázelegy permeációs tesztelésének eredményei 37 ºC-on
pF
(bar)
Q (STP dm3/min)
QR/QF
H2 (%)
CO2 (%)
valódi
szelektivitás
(α)
QF
QP
QR
perm.
ret.
perm.
ret.
1
,10
4
,0
3
,7
0
,3
0
,07
62
,0
6
,11
37
,98
93
,89
1
,34
1
,79
10
,6
9
,3
1
,3
0
,12
62
,45
31
,44
37
,55
68
,56
1
,36
1
,8
16
,8
10
,5
6
,3
0
,37
64
,75
47
,68
35
,35
52
,32
1
,5
1
,52
18
9
9
0
,5
65
,1
50
,42
34
,9
49
,58
1
,53
1
,47
21
,7
7
,7
14
,0
0
,64
65
,5
52
,39
34
,5
47
,61
1
,56
1
,46
25
,5
7
,1
18
,4
0
,72
65
,65
53
,16
34
,35
46
,84
1
,56
1
,44
29
,6
5
,5
24
,1
0
,82
64
,8
54
,0
35
,20
46
,00
1
,51
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Kétkomponensű gázelegy mérésével már a valódi szelektivitási értékek is meghatározhatók. A retentátumelvételi arány, vagyis a retentátum és a betáplált térfogatáram aránya (QR/QF) azt mutatja meg, mekkora a retentátum része a teljes betáplált áramnak. Értéke 0 és 1 közé eshet, és jelentős mértékben befolyásolja a membrán teljesítményét, így az elérhető valódi szelektivitást is. Az általunk végzett kísérletek eredményeit a 8.1. ábra szemlélteti (Bakonyi, 2013).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
8.1. ábra. A retentátumelvételi arány hatása a H2/CO2 szeparációra
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az eredmények azt mutatják, hogy a nagyobb retentátumelvételi arány növelte a szeparáció tisztítási hatékonyságát. A legmagasabb valódi szelektivitási értéket (1,56) QR/QF = 0,72 retentátumelvételi aránynál lehetett elérni, ezt követően csökkenés következett be. Úgy tűnik, hogy a membránnak széles „dinamikus” tartománya van a H2/CO2 szeparációra, amit 0,4 és 0,8 között célszerű beállítani, ahol a szelektivitás 1,5 felett lesz. Ez a valódi szelektivitás jóval alatta marad a tiszta gázokkal meghatározott szelektivitási értékeknek, valószínűleg azért, mert a hidrogén és a szén-dioxid erősen befolyásolják egymás permeációs tulajdonságait (oldhatóság, diffuzivitás). Hasonló jelenséget figyeltek meg más gázszeparációs eljárásoknál is (Dhingra, 1998; David, 2011).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A kapott alacsony szelektivitási érték ellenére a membránszeparációs eljárás sikeresnek mondható, hiszen a kezdeti hidrogéntartalmat a permeátumban 18%-kal (65%-ra) lehetett emelni, míg a szén-dioxid-koncentrációt 22%-kal csökkenteni (35%-ra). Ezenkívül a membrán kiváló permeációs tulajdonságokat is mutat, ami szintén fontos paraméter a további alkalmazásoknál.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Eddigi méréseink alapján úgy gondoltuk, hogy a kísérleti körülményeknek nagy szerepe van a H2/CO2 szeparációra. Ezek közül a legfontosabbak: a gáz összetétele, a hőmérséklet, a retentátumelvételi arány. E paraméterek hatásának vizsgálatához 3 szintű teljes faktoriális kísérleti tervet készítettünk (Bakonyi, 2013), s az itt rögzített körülmények között (30–65% H2-tartalmú gázelegy, 37–55 ºC hőmérséklet-tartomány, 0,2–0,6 közötti retentátumelvételi arány) végeztük el a méréseket. Azért nem toltuk ki a legnagyobb szelektivitási értékhez tartozó QR/QF értékig (0,7) a tartományt, mivel ott már nem tudtuk stabilan reprodukálni a méréseket.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A kísérleti eredményeket kiértékelve a statisztika szerint mindhárom faktornak szignifikáns hatása van a valódi szelektivitási értékre. Az eredményül kapott színes, 3 dimenziós ábrákat faktorpáronként mutatjuk be.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A 8.2. ábrán a hőmérséklet és a belépő gázelegy H2-koncentrációjának a hatása, a 8.3. ábrán a retentátumelvételi arány és a belépő gázelegy H2-tartalma, a 8.4. ábrán pedig a retentátumelvételi arány és hőmérséklet hatása látható.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
8.2. ábra. A hőmérséklet és a belépő gázelegy H2-koncentrációjának hatása a valódi szelektivitásra (retentátumelvételi arány (QR/QF): 0,4 – a kísérleti tervben meghatározott vizsgálati tartomány centrális értéke)
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
8.3. ábra. A retentátumelvételi arány (QR/QF) és a belépő gázelegy H2-koncentrációjának hatása a valódi szelektivitásra (hőmérséklet: 46 ºC – a kísérleti tervben meghatározott vizsgálati tartomány centrális értéke)
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
8.4. ábra. A retentátumelvételi arány (QR/QF) és a hőmérséklet hatása a valódi szelektivitásra (belépő gázelegy H2-tartalma: 45% – a kísérleti tervben meghatározott vizsgálati tartomány centrális értéke)
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Amint az a 8.2. ábráról leolvasható, az elérhető szelektivitás növekszik a hőfok emelésével. Ez valószínűleg azzal van összefüggésben, hogy a magasabb hőmérséklet általában eltérően befolyásolja a szeparáció két alapvető jellemzőjét: az oldhatóság csökken, a diffuzivitás nő magasabb hőmérsékleten. Ráadásul a H2 és a CO2 teljesen eltérően viselkedik az ilyen „üveges” (H2-szelektív) membránokkal szemben, mint a poliimid. A szén-dioxid viszonylag jól oldódik a polimerben a hidrogénhez képest, ami viszont mozgékonyabb és gyorsabb diffúzióra képes. A gázok diffúziós koefficiense többnyire csökken a növekvő molekulamérettel, hiszen a nagyobb méretű komponensek könnyebben képesek kölcsönhatásba lépni a polimermátrix szegmenseivel. A H2-szelektív membránok (például a poliimid) fejlesztésének egyik fő iránya, hogy a diffúziós szelektivitást javítsa (↑ DH2/DCO2) és ezzel egyidőben korlátozza az oldhatósági szelektivitást (↓ SCO2/SH2) (Shao, 2009).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Így tehát a diffúziós szelektivitás hangsúlyosabb a poliimid membránnál, és jobban hozzájárul a szeparáció hatékonyságához. Következésképp a CO2 permeációjának az emelkedő hőfok miatti növekménye kisebb volt, mint a hidrogén esetében, ezáltal a valódi szeparációs faktor javulását észleltük a magasabb hőmérsékleteken.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A szeparáció hőfokemelésének azonban gátat szab a membrán hőérzékenysége, valamint az, hogy a fermentáció hőfokát sem lehet nagymértékben emelni.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A kezdeti betáplált gázkeverék H2-tartalmának hatását vizsgálva elmondható, hogy a permeátumban nagyobb H2-koncentráció érhető el, ha a betáplált áram kiinduló H2-koncentrációja magasabb. A mérések azt mutatták, hogy a betáplált áramban levő növekvő CO2-koncentráció nehézségeket okoz a szeparáció során. Ez valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a CO2 hatással van a hidrogén membránon keresztüli permeációjára. Ahogy a CO2-koncentráció csökkent, és kevesebb maradék „szennyezőanyag” volt jelen, a szeparáció hatékonysága javulni kezdett.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ez a megfigyelés arra is ösztönöz bennünket, hogy a bioreaktor működését optimalizálni kell, hogy a hidrogéntartalom a képződő gázelegyben megfelelően magas legyen. Vagyis a biohidrogén-fermentáció körülményeit úgy kell beállítani, hogy a CO2-képződést a lehető legjobban korlátozzuk.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A 8.2. ábráról az is leolvasható, hogy az előzőekben megállapított hőmérsékleti hatásokhoz képest a H2-koncentráció jóval nagyobb mértékben befolyásolja a szeparációt, annak értéke meredeken zuhant a 40%-nál alacsonyabb H2-tartalmaknál.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A retentátumelvételi arányt tekintve, a membránok általánosságban képesek a retentátumban dúsítani a lassabban permeálódó komponenst a gázelegyből, de csak akkor, ha alacsony retentátumelvételi arányt alkalmazunk. A 8.5. ábrán a hidrogén és a szén-dioxid koncentrációját ábrázoltuk a retentátumban és a permeátumban a retentátumelvételi arány (QR/QF) függvényében. Látható, hogy a hidrogén koncentrációja a retentátumban erősen csökkent kisebb QR/QF értékeknél, következésképp a CO2 ott koncentrálódott. Rendkívül kicsi QR/QF értéknél – amikor a gáz legnagyobb részét átkényszerítjük a permeátumba – akár 99%-nál is tisztább CO2-t kaphatunk a retentátumfrakcióban. Ez azt is jelenti, hogy a lassabban permeálódó komponens (itt a CO2) dúsulási foka sokkal inkább függ a retentátumként elvett gázáram mennyiségétől, és a membrán szelektivitása kevesebb hatást gyakorol rá.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
8.5. ábra. A permeátum- és a retentátumáramok összetételének változása a retentátumelvételi arány (QR/QF) függvényében
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Másrészről az is megfigyelhető a 8.4. ábrán, hogy a gyorsabban permeálódó komponens, a hidrogén tisztasági fokát a membrán szelektivitása szabja meg, hiszen a hidrogénkoncentráció alig növekedett a permeátumban, ahogy a QR/QF érték emelkedett. Tehát a kevésbé szelektív membrán csupán kismértékben képes dúsítani a permeátumáramot. Következésképpen ha a hidrogént viszonylag nagy tisztaságban szeretnénk megkapni a permeátumban, vagy magasabb szelektivitású membránt kell alkalmazni, vagy kaszkádrendszert kell összeállítani (többlépéses H2-tisztítás).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A QR/QF értékét változtatva a permeátum mennyisége is változik. A nagyobb QR/QF értékhez kevesebb permeátum tartozik. Úgy tűnik, hogy magasabb QR/QF érték mellett (kevesebb permeátumelvételnél) jobb membránszeparációs teljesítmény érhető el.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Röviden összefoglalva a kiinduló gáz összetételének (H2-tartalom), a hőmérséklet és a QR/QF értékének a szeparáció szelektivitására gyakorolt hatását vizsgáló méréseink eredményeit (Bakonyi, 2012), elmondható, hogy:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • ezek a faktorok jelentősen befolyásolják az elérhető szelektivitást;
  • az elméleti és a valódi szeparációs faktor meglehetősen nagy különbséget mutat;
  • a legmagasabb H2/CO2 szelektivitást (1,62) 2,2 bar nyomásnál, 55 ºC hőmérsékleten és 0,6-os retentátumelvételi aránynál értük el oly módon, hogy H2/CO2 = 65/35% elegyet használtunk a mérésekben.
Menü