Támasztóréteges ionosfolyadék-membránokat készítettünk [bmim][NTf2] felhasználásával szénsavanhidrázzal és nélküle, és gázpermeációs kísérleteket végeztünk minden esetben 40 °C-on, tiszta gázokkal (CO2, H2, CH4, N2). A permeációs adatokból szelektivitásokat számítottunk. Kiderült, hogy a szénsavanhidrázt tartalmazó támasztóréteges ionosfolyadék-membránokra jobb szelektivitási értékek adódtak, mint az enzim nélküliekre. Tehát a spenótból kinyert szénsavanhidráz enzimet bejuttatva a membránba igazoltuk, hogy az enzim növelte a CO2 transzfert a membránon keresztül, s magasabb szeparációs faktort eredményezett CO2-ra nézve (CO2/N2: 30,28; CO2/CH4: 19,91) az enzim nélküli rendszerekhez képest CO2/N2: 23,84; CO2/CH4: 15,0). A membrán–ionos folyadék–enzim hármas rendszer tehát sikeresen és hatékonyan alkalmazható a szén-dioxid kinyerésére (Bednár, 2016).