Az 1980-as évektől fogva az új membránanyagok kutatása, felfedezése mellett (Han, 2021; Rezakazemi, 2018) a modulok kialakításának fejlesztése is szerephez jut. A földgáz tisztításához alkalmazott Cynara kapilláris membránmodulok mérete például napjainkra a hatszorosára (!) növekedett (kapacitás!) (Brunetti, 2010). A gázszeparációs rendszerekben a modulokat nyomásálló, jól tömített (többnyire saválló acél) készülékekben helyezik el, ezek ára sokszor felülmúlja a membránét. Tehát a költségek tetemes csökkentésére nyílik lehetőség, ha nagyobb felületű membránmodulokat tesznek be ugyanakkora méretű készülékbe, ezért kevesebb készüléket szükséges beépíteni. Így a rendszer súlyát és környezeti lábnyomát (ecological footprint) is csökkenteni lehet.

 

Mindhárom cél összefügg a modul belsejének térbeli felépítésével, a csatornák méreteivel, az áramlási viszonyok kialakításával stb. Erre példaként említhetjük – ahogy a 3. fejezetben bemutattuk –, hogy a membránszálakat a párhuzamos kötegelés helyett kisebb tekercseket képezve ragasztják be a modulba.