A beszédhangok nem mind egyforma mértékben és nem minden fonetikai pozícióban azonos mértékben módosulnak a koartikuláció hatására. A beszédhangoknak a koartikuláció okozta változatosságát összefoglalóan koartikulációs változatosságként hivatkozhatjuk attól függetlenül, hogy azt pontosan hogyan is számszerűsítjük (amire a 2.6. fejezetben térünk vissza). Azt, hogy egy magánhangzó mekkora mértékben idomul minőségében a koartikuláció hatására, tehát mekkora a koartikulációs változatossága, koartikulációs rezisztenciának, ellenállásnak vagy hajlandóságnak nevezzük (pl. Farnetani–Recasens 1999; Recasens 2021), míg azt, hogy ő maga mekkora hatást képes kifejteni, tehát mekkora koartikulációs változatosságot okoz egy másik beszédhangban, és mennyire hasonítja azt saját magához, koartikulációs agressziónak (pl. Cho 2004; Recasens–Espinosa 2009; Recasens 2021).