3.2.2. Adatfelvétel és adatfeldolgozás

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A felvételek során szinkronizált audio- és nyelvmozgásadatokat rögzítettünk: előbbit egy, a szájzughoz helyezett omnidirekcionális kondenzátormikrofonnal (44,1 kHz-en és 16 biten), utóbbit pedig egy Carstens gyártmányú 16 csatornás EMA AG501 rendszerrel, csendesített szobában (az ELTE Fonetikai Tanszékén).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az EMA (elektromágneses artikulográf) az elektromágneses indukció elvén működik: a beszélő feje felett lévő adótekercsek (a látható fény hullámhosszánál nagyobb, az egészségre nem káros) oszcilláló elektromos és mágneses teret, azaz elektromágneses sugárzást keltenek, amely segítségével a beszélő artikulációs szerveire rögzített érzékelők (tekercsek) helyzete követhetővé válik (4. ábra, bal oldal).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A kísérletben a 4. ábrán, jobb oldalon baloldali keresztmetszetben bemutatott szenzorok pozícióját rögzítettük, de a jelen vizsgálathoz a nyelv középvonalára helyezett négy szenzor adataiból csak a hátsó kettőt használtuk: a nyelvhátra a beszélő számára viselhetően leghátulra helyezett TBO2 nyelvtesti szenzort, és a kb. 1 cm-rel ez elé helyezett TBO1 nyelvtesti szenzort.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
4. ábra. beszélő és az EMA rendszer elhelyezkedése a felvételi helyzetben (bal oldal), és a kísérlethez rögzített szenzorok sematikus elhelyezkedése oldalnézeti keresztmetszetben a korrekciók, átalakítások és forgatások után (jobb oldal) (ULIP = upper lip ’felső ajak’, LLIP = lower lip ’alsó ajak’, JAW = áll, TTIP = tongue tip ’nyelvhegy’, TBL = tongue blade ’nyelvpárkány’, TBO1 és 2 = tongue body ’nyelvtest’ 1 és 2, Dorzum = nyelvhát)
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az adatokat a fül mögé (a processus mastoideus ossis temporalis fölé) és az orrnyeregre helyezett referenciaszenzorok segítségével korrigáltuk a beszélő fejének mozgására, valamint elforgattuk úgy, hogy a beszélők harapási síkja (mely sík állását minden beszélőnél egy erre a célra kialakított eszközzel regisztráltuk) a vízszintessel párhuzamos legyen. Ezáltal a fej és a harapási sík állását, orientációját minden egyes beszélő esetében azonossá tettük. A forgatások eredményeképpen a felső metszőfogak csúcsa a háromdimenziós koordinátarendszer (0,0,0) koordinátájú origójává vált. Ezeket a korrekciókat a Carstens által biztosított szoftver megfelelő moduljaival végeztük. Végül a Kölni Egyetem Fonetikai Intézetének (IfL Phonetik, Universität zu Köln) saját készítésű konverterével a háromdimenziós adatokat az Emu adatbázis-kezelő szoftverrel (Winkelmann et al. 2018) kompatibilis ssff formátumú, kétdimenziós adatokká alakítottuk. Az így létrejött helyzetadatok elhelyezhetőkké váltak egy olyan kétdimenziós koordináta-rendszerben, amelynek origója a metszőfogaknál található, és ahol az abszcissza a nyelv vízszintes, az ordináta pedig a nyelv függőleges irányú elmozdulását képezi le úgy, hogy az előbbi mentén tapasztalt negatív irányú kitérések a nyelv hátrafelé való elmozdulását jelentik (vö. 4. ábra, jobb oldal). Az artikulációs adatokat 1250 Hz-en rögzítettük és újra mintavételeztük 250 Hz-re az elemzésekhez.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Megjegyzendő, hogy az EMA számos előnye (pl. a kitűnő időbeli és téri felbontás, a kísérlet résztvevője számára kényelmes, ülő vagy álló testhelyzet) ellenére, mint minden artikulációs mérőeszköz, hátrányokkal is bír: a nyelv helyzetéről, illetve a nyelvfelszín kontúrjáról ugyanis nem tud teljes képet adni. Oka ennek egyfelől az, hogy az EMA pontszerű méréseket végez, és a pontok közti nyelvfelszínről nem ad információkat, de az is, hogy a nyelvre a legtöbb beszélő esetében csak a nyelvhát elülső-középső részéig helyezhetők szenzorok. Ezzel együtt alkalmasnak találjuk az eszközt a kérdéseink vizsgálatára, részben saját kutatási tapasztalatainkra hagyatkozva (ezzel az eszközzel és más artikulációs műszerekkel), részben pedig a szakirodalmi előzményekre támaszkodva, melyek demonstrálják az EMA (vagy az ahhoz nagyon hasonló adatokat adó XRMB) regisztrátumok alkalmasságát magánhangzók és mássalhangzók ejtésének statikus vagy dinamikus vizsgálatára (vö. Whalen et al. 2018).
Menü