Ebben a fejezetben előbb a token-to-token, tehát biomechanikai eredetű változatosságot tárgyalom, majd áttérek a koartikulációs változatosságra és a kontextusok közötti szóródásra azért, hogy az előbbivel megalapozzam az utóbbiak értelmezését is. Éppen ezért előbb a szóródásmutatók, majd a távolságok elemzését mutatom be. Ezekben a részekben előbb mindig az akusztikai (F2), majd a megfelelő artikulációs (vízszintes nyelvhelyzetre vonatkozó) adatokat tekintjük át. Végül összevetem az artikulációs és akusztikai változatosságot.