Végezetül az artikulációs szerkezetben vizsgáltuk meg azt, hogy a hangsúlyos helyzet megnövekedett koartikulációs rezisztenciát (21. ábra, bal oldal) és agressziót (21. ábra, jobb oldal) okoz-e a magánhangzókban. A statisztikai elemzés szerint a rezisztencia esetében ismét csak a magánhangzó-minőség főhatása volt szignifikáns (F(1, 33) = 4,65; p < 0,05), az adatok alapján azért, mert az /u/ mutatott valamekkora centralizációt hangsúlytalan szótagban, illetve periferikusabb ejtést hangsúlyos szótagban, míg az /i/ minőségbeli eltérése a koartikuláló és neutrális helyzet között ugyanakkora (lényegében nulla) volt a célmagánhangzó hangsúlyhelyzetétől (azaz a hangsúlykondíciótól) függetlenül (21. ábra, bal oldal).

 

 

Ahogyan a hangsúly a magánhangzók ellenállását sem növelte, úgy a koartikulációs agressziójukat sem, az egyetlen szignifikáns itt is csak a magánhangzó-minőség főhatása volt (F(1, 8) = 14,03; p < 0,05) (21. ábra, jobb oldal).