5.2.3.2. Artikulációs mérések
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Deme Andrea (2025): A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_451/#m1150amvm_451 (2026. 08. 17.)
| |
| Chicago: | Deme Andrea. 2025. A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118(Letöltve: 2026. 08. 17.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_451/#m1150amvm_451) | |
| APA: | Deme A. (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118. (Letöltve: 2026. 08. 17.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_451/#m1150amvm_451) |
Az artikuláció vizsgálatához itt is a TBO1 és TBO2 szenzorok x-irányú (a nyelv vízszintes elmozdulását mutató) kitérésadatait nyertük ki a fentiekben meghatározott időablakokban (szintén az ott mértek mediánjaként), és ezek átlagát vettük. Ezt nevezzük a továbbiakban dorzumadatoknak (vö. 3.2.3.2. fejezet).
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Deme Andrea (2025): A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_452/#m1150amvm_452 (2026. 08. 17.)
| |
| Chicago: | Deme Andrea. 2025. A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118(Letöltve: 2026. 08. 17.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_452/#m1150amvm_452) | |
| APA: | Deme A. (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118. (Letöltve: 2026. 08. 17.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_452/#m1150amvm_452) |
A pozícióadatokat itt is normalizáltuk a beszélők morfológiai (anatómiai) eltéréseinek kiküszöbölése érdekében a 4. fejezetben bemutatott módon és módszerekkel: minden abszolút pozícióértéket transzformáltunk egy 0 és 100 pont közötti skálára úgy, hogy a skála 0 pontja az adott beszélő esetében a leghátrébb képzett /u/ megvalósulás x-értéke volt, míg a 100 a legelőrébb képzett /i/ x-értéke. Az artikulációs adatok esetében tehát lényegében százalékpontokkal számoltunk, és minden beszélő esetében a nyelv vízszintes mozgástartományának maximumához és minimumához viszonyítottuk az egyes ejtésekben talált vízszintes nyelvpozíciókat. Itt tehát Dorzumszél (%) és Dorzumközéppont (%) adatokkal dolgoztunk.