Konklúzió

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A bevezetőben úgy fogalmaztam, hogy a valóság megítélésekor a legapróbbnak tűnő pozícióváltás is komoly kockázattal jár. Vajon mekkora a kockázata annak, amikor a természetes valóságot mesterségesre cseréljük? A valóságra a fentiekben – Parmenidésztől Aquinói Szent Tamásig – úgy tekintettünk, mint tudásunk forrására, mint a kutatás egyedüli útjára, ami ismerethez vezethet. Ennek fényében pontosítsuk a kérdést, és válaszoljuk is meg nyomban: mit kockáztatunk? Mindent.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A legkockázatosabbnak a posztvalóságba vetett hit tűnik. Lemondás annak esélyéről, hogy az információkat forrásaikkal összefüggésben szemléljük, hogy tudásunkat autonóm lényekként a folytonos és végtelen valóságból magunk merítsük. A posztvalóság fogalma nem is jár egyedül, dominóként dönti be alapértékeinket: posztvalóság, posztigazság, poszthumán.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Mit veszíthetünk? Nem vitás, hogy rossz ez a kérdés. Az ellenkérdés az igazán megvilágító: mit nyerhetünk? Manipulációt, kiszolgáltatottságot, kihasználtságot, bizonytalanságot. Nyereség mindez? A posztvalóság üzenetének komolyan vétele lemondás mindarról, amit legmélyebb gondolati örökségünk ránk hagyományozott. Lemondás a lét, a változás, az azonosság és önazonosság, a miért és mivégre kérdésköröket célzó tudás megszerzésének esélyéről.
 
Menü