6. Következtetések

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A cikk az EU Afrika Alapján keresztül vizsgálta a nemzetközi fejlesztési civil szervezetek motivációit. A szakirodalomban sokszor úgy érvelnek, hogy az NGDO-k hajlamosak a pénzügyi megfontolásokat előbbre helyezni, mint morális elveiket. Sok szerző azonban figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy az NGDO-k számára fontos jó hírnevük megőrzése, és fontos, hogy bizonyos érintettek – mint a lakossági adakozók vagy a kormányok – erkölcsös szereplőkként tekintsenek rájuk. Reputációjuk megőrzése érdekében jól látható jelzéseket küldenek álláspontjaikról. A tanulmány első hipotézise beigazolódott: az EUTF esetében az NGDO-közösség erősen kritizálta az alap mögöttes céljait és megvalósítását, világosan jelezve ezzel kapcsolatos aggályaikat. Mindez azonban nem gátolta meg őket abban, hogy részt vegyenek az alapból finanszírozott projektek megvalósításában. A második hipotézis szerint ilyenkor megpróbálják minimalizálni az ebből származó reputációs károkat: részvételüket – az Oxfam kivételével – nem verték nagy dobra, és ügyeltek arra, hogy csak olyan projektekben vegyenek részt, amelyek összeegyeztethetők voltak morális retorikájukkal, és elkerüljék azokat, amelyek nyíltan az EU migránspolitikai céljait szolgálták. Az NGDO-k nem zárkóztak el teljesen az EUTF-től, mégis ügyeltek arra, hogy „ne igyanak bort, míg vizet prédikálnak”, vagyis ne tűnjön úgy, hogy csak a pénz számít nekik. Ez a konklúzió felhívja rá a figyelmet, hogy az NGDO-kat nem szabad egyoldalúan, vagy altruista, vagy egoista szereplőként felfogni. A civil szervezetek komplex módokon egyensúlyozzák az ösztönzőiket, és ügyelnek arra, hogy a róluk mint erkölcsös szervezetekről alkotott közfelfogás ne sérüljön.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az elemzés az „NGDO-közösséget” viszonylag homogén egységként kezelte. Ez a leegyszerűsítés szükséges volt ahhoz, hogy átfogó képet adhassunk a szektor viselkedéséről. Természetesen nem vitatjuk, hogy jelentős különbségek vannak még a nagy nyugati NGDO-k EUTF-hez való hozzáállásában is, nem beszélve a közép-kelet-európai szervezetekről. Egyáltalán nem garantált, hogy valamennyi szervezetet azonos elvek mozgatják, amikor arról döntenek, kitől fogadnak el pénzt. Ezeket a különbségeket kvalitatív esettanulmányok formájában a jövőben érdemes lehet tovább kutatni.
Menü