Az elmúlt években – mind szükségszerűen, mind kényszerűen – nőtt a válságmenedzselés szerepe a válságok előrejelzésében, lassításában és enyhítésében, lehetőséget biztosítva a válságok leküzdésére irányuló folyamatok kezelésére és azok káros következményeinek csökkentésére. Fink a következőképpen határozza meg a válságkezelést: „A válságkezelés – a válság megtervezése, a fordulópont – a kockázatok nagy része eltávolításának művészete, és a bizonytalanság lehetővé teszi sorsunk kedvezőbb irányítását” (Fink, 1986, 15). Ily módon a helyes irányítási gyakorlat megköveteli a konkrét válságkezelési mechanizmusok biztosítását és sikeres végrehajtását, amelyek segítik a menedzsereket a szervezetek sikeres fejlesztésére irányuló erőfeszítéseikben. Ebben a tekintetben ki kell emelni, hogy a válságkezelés négy, egymással összefüggő tényezőt foglal magában: a megelőzést, a felkészülést, a reagálást és a felülvizsgálatot (Coombs, 2018).