A terminológiai adatbázisok építésének elősegítésére léteznek olyan szabványok (ISO 12620:1999; ISO 12620:2009, 12620:2019), amelyek kifejezetten az adatmezőtípusok csoportosítását és típusait sorolják fel. Az ISO 12620:1999 (Computer applications in terminology – Data categories) szabvány szerinti tíz fő adatmezőtípus: a terminus és a terminushoz kapcsolódó információkat bemutató adatmezők csoportjában a terminus, a terminushoz kapcsolódó adatmezők, az ekvivalencia; a leíró jellegű adatmezők között: a domén, a fogalomhoz kapcsolódó leíró mezők között a fogalmi viszonyok, a fogalmi struktúrák vagy rendszerek, a megjegyzés; az adminisztratív jellegű adatmezők közül a dokumentáció, az adminisztratív információk. Ezek közül alapvető fontosságúak: a fő terminus, a felvétel időpontja és a forrás megjelölése. Az 1999. évi szabványt átdolgozták, ezt követte az ISO 12620:2009 (Terminology and other language and content resources – Specification of data categories and management of the Data Category Registry for language resources), majd még egy újabb változat 2019-ben (ISO 12620:2019 Management of Terminology Resources ‒ Data Category Specifications) jelent meg. Az adatmezők részletes leírását a 2009. évi szabvány sem tartalmazta már, mert azt – az 1999. évi szabvány tartalmára építve – Adatmezőtípusok Jegyzéke (Data Category Registry1) alatt mindenki számára elérhetővé tették. Ez egy nyílt fórumként működött, amely átfedésekkel ugyan, de alfabetikus sorrendben körülbelül 590 adatmezőtípust sorolt fel, és lehetőséget biztosított visszajelzések adására. A fórum végső célja az volt, hogy elősegítse az adatmezők típusainak egységesítését, leírását és a széles körű egyeztetések eredményképpen azok szabványosítását. Ez az adatbázisok közötti adatcsere lehetővé tétele miatt fontos. A 2019. évi szabvány sem tartalmaz mintaként használható adatmodelleket, hanem iránymutatásokat és elvárásokat sorol fel, elismerve a különböző tárgykörök nyelvi forrásainak feldolgozási igényeit, amelyek különböző adattípusok alkalmazását igényelhetik. A 2022. évben megjelent két szabvány (12620–1:2022, 12620–2:2022) szintén elvárásokat és ajánlásokat fogalmaz meg. Meghatározzák magát az adatmező-kategóriát (egy adatgyűjtemény vagy rögzítési séma részét képező adatosztály) és ismertetik azok leírásának és kezelésének (online közzétételének, elektronikus tárolásának, beazonosításának) módjait, továbbá a 12620–2:2022 egy mintát is tartalmaz, amely a DatCatInfo2 felületéhez kapcsolódik. Az adatmezőtípusok ismertetése az adatbázison belül lehetővé teszi a kompatibilitás gyors ellenőrzését, tehát az egységes használat továbbra is cél marad, ahogyan az adatcsere végrehajthatósága is. Ebből a célból létrejött egy JIAMCATT elnevezésű kezdeményezés is, amely évente egyszer rendez CAT és terminológia témakörében egy zártkörű konferenciát a legnagyobb központi adatbázis-előállítók és egyetemek részvételével (ennek résztvevői például: az EU, az ENSZ és az IMF fordítószolgálatai vagy a Kanadai Központi Fordítóiroda), amelynek célja egy közös elérhetőségű platform megteremtése (Maslias, 20143). További kezdeményezés a Federated eTranslation TermBank Network,4 amely metakeresővel segítené az uniós tagállomokban létrehozott különböző terminológiai adatbázisokban való keresést, amelynek központi csomópontja az eTranslation TermBank lenne (Fóris 2024). Kereskedelmi szolgáltatásként elérhető még a magyar fejlesztésű Juremy Kft.5 metakeresője, amely az EUR-Lex és a IATE adataiban biztosít gyors és különböző opciókkal beállítható, személyre szabható részletes keresést.

Az egységesítés és adatcserék lehetővé tétele érdekében a DatCatInfo6 felületén különböző mélységben kidolgozott nyelvészeti algoritmusok szerepelnek (TBX-fájlformátumra):

A definíción és a terminuson kívül a gyakorlatban gyakori adatmezőtípusok az alábbiak (Tamás & Sermann, 2019, 35 nyomán):

Az adatmezők más módon is csoportosíthatók. Megközelíthetjük afelől is, hogy melyek a szoftverhasználatból eredő kötelező és fakultatív adatmezők, vagy terminológiai szempontból mi a minimálisan szükséges adatmennyiség (például terminus, definíció, szerkesztési adatok, domén stb.). A minimálisan szükséges adatmezők igénye projektenként eltérhet, például műszaki terminusok esetében szükséges lehet a műszaki rajz.

A terminográfiai bejegyzés felépítését az adatrögzítés megkezdése előtt pontosan ki kell dolgozni, hiszen a felépítés később csak nehézségek árán módosítható. Néhány érv az átgondolt struktúra kidolgozása mellett (Tamás, 2012, 10):