A tanulmányban kísérletet tettem a fordításorientált terminológia szemszögéből a jogi terminológia egyes jellegzetességeinek feltérképezésére, amelyeket igyekeztem példákkal is illusztrálni. A társadalmi és jogrendszerek közti eltérések és a fogalmak erősen verbális jellege, rendszerbe ágyazottsága, országspecifikus és kontextusfüggő jellege miatt számos esetben nehéz a jogi fogalmak más országok jogrendszerének fogalmaival való megfeleltetése. A gyakran előforduló részleges ekvivalencia miatt a szaknyelvi beszélők a fogalmak idegen nyelvű megnevezésekor, így az idegen nyelvi szakmai kommunikációban, a szakfordításokban és tolmácsoláskor számos különböző idegen nyelvű változatot használnak, ami természetesen ronthatja a kommunikáció egyértelműségét és pontosságát, a fogalmak beazonosíthatóságát és ellentmondásokhoz vezethet. A fogalmi összevetés eredményeképpen a jogi fogalmak esetében nem mindig kapunk egyértelmű megoldásokat, és az ekvivalens kiválasztása gyakran döntés kérdése a több indokolható változat közül. Egy-egy jogi terminus megfeleltetése, a fogalmak vizsgálata és összevetése akár hosszadalmas kutatómunkát és egyeztetéseket is igényelhet. A jogi terminusok használata során az egységes használat kialakítása éppen ezért szükséges. A következetes terminushasználat, amely a közérthetőség szempontjából is fontos, az egységesítés hiányában csak egy dokumentumon, egy jogterületen vagy jogszabályon, egy cégen belül érvényesíthető. Éppen ezért megfelelő megoldás a közmegegyezés alapján született változatok terminológiai adatbázisokban való nyilvánossá tétele. A közösen kidolgozott, elfogadott és közzétett idegen nyelvi változatokhoz intézményi összefogásra és különböző jogi és nyelvi szakemberek aprólékos háttérmunkájára van szükség.