A közérthetőség mércéjét az iskolázottságot figyelembe véve az átlagemberhez érdemes igazítani (Szoták & Tamás, 2020, Horváth P., 2021), hogy az állampolgárok gyakorolni tudják alapvető jogaikat, ismerjék a társadalmi normákat, megbízzanak a hatóságokban. A jogbiztonsághoz egy jól működő demokráciában szükség van, sőt segít pénz és idő megtakarításában (l. Németh & Szoták, 2021). Šarčević (2014) szerint a jogbiztonság a jog hozzáférhetőségében és hatásainak előreláthatóságában mutatkozik meg, aminek teljesüléséhez közérthetőnek kell lennie. Ez igényli a jogi terminusok konzisztens használatát, ami hozzájárul a koherencia megteremtéséhez.

Fontos még kiemelni, hogy egy „nemzet versenyképességét az országban használt államnyelv jövőbeli helyzete és életképessége is befolyásolja, így a nyelvvel kapcsolatos kérdéseket nem pusztán elvi síkon kell tárgyalnunk, hiszen ezek fontos nemzetstratégiai kérdések, amelyeknek egyben gazdasági vonzatuk is van” (Németh, 2019, 24, l. még Tolcsvai Nagy, 2019).

Az Európai Unió kiadott egy Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közös gyakorlati útmutatója c. brosúrát, amely az Európai Unió jogszabályainak szerkesztésében részt vevők számára (2015, 10)2 tesz ajánlásokat. Ennek megfelelően a „jogi aktus szövege:

Érdekességként megemlíthető az új közigazgatási eljárásról szóló törvényben (2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási eljárásról, rövidítve: Ákr.) a véglegessé válás terminus bevezetése a korábbi jogszabályban, A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvényben (rövidítve: Ket.) használatos jogerő mellett, amelyet az új jogszabályban a bírósági döntésekre tartanak fenn. A döntés véglegességét az Ákr. 82. §-a írja le, amely a hatósági eljárás befejezését jelöli, a döntés közlésével áll be, amikor azt már a hatóság nem módosíthatja. A jogerőnek két értelmezése létezik: az alaki jogerő a döntés megtámadhatatlansága, amikor ellene rendes jogorvoslat (fellebbezés) nem vehető igénybe; az anyagi jogerő alatt a döntés megváltoztathatatlansága értendő, amikor a döntés már semmilyen, sem rendes, sem rendkívüli jogorvoslattal nem támadható meg. Az alaki jogerő terminus közigazgatási jogrendtartásbeli megváltoztatása abból a meggondolásból ered, hogy az alaki és anyagi jogerő kettős fogalma túlságosan tudományos (absztrakt) megközelítés, amely nehézséget okozhat ügyfélnek és ügyintézőnek egyaránt, ezért az Ákr-ben az alaki jogerő helyett a közérthetőséget figyelembe véve bevezették a döntés véglegessége terminust.3