A tanulmánykötet – a Bevezetést és az Összegzést nem számítva – hat tanulmányt tartalmaz. Az első írás a terminológiai adatbázisokat mint fordítói segédeszközöket mutatja be a fordításorientált terminológia és a terminológiamenedzsment területéről kiindulva. A második tanulmány részletesen ismerteti a jogi terminológia jellemzőit a fordításorientált terminológia szempontjából. A harmadik tanulmány a terminológia és a dokumentáció összefüggéseit tárgyalja, különös tekintettel a terminográfiai bejegyzések tartalmára. A negyedik tanulmány a dél-tiroli bistro jogi terminológiai információs rendszert, míg az ötödik a WIPO Pearl szabadalmi terminológiai adatbázist mutatja be és elemzi részletesen Tamás és Sermann 2019-ben közzétett szempontrendszere alapján. Több nemzetközi intézmény/szervezet is lehetőséget biztosít arra, hogy a felsőoktatási képzések keretében, ellenőrzött körülmények között, hallgatók is bekapcsolódhassanak a szervezeteknél folyó terminológiai munkákba. Egy ilyen, a WIPO Pearl terminológiai adatbázis bejegyzéseinek bővítéséhez hozzájáruló hallgatói projektet ismertet a hatodik tanulmány.

Tamás Dóra Máriát 2006 óta ismerem, amikor Klaudy Kinga professzorasszony felkérésére témavezetőként kezdtem vele dolgozni az ELTE BTK Fordítástudományi Doktori Programjában. Kezdettől bekapcsolódott a vezetésemmel működő Terminológiai Kutatócsoport munkájába, amely intézményes keretek között 2006-tól 2008-ig Terminológiai Innovációs Központ (TermIK) néven a NyME-SEK BTK-n (Szombathelyen), majd 2009-től Terminológiai és Kommunikációs Kutatócsoport (TERMIK) néven a Károli Gáspár Református Egyetem BTK-n (Budapesten) működik.

Eleinte gazdasági szakszövegek terminológiai kérdéseit tanulmányozta olasz és magyar nyelvpárosításban, majd a jogi szakfordítás és a jogi terminológia, ezt követően a jogi terminológiai adatbázisok és a jogi terminológiastratégia témájában mélyült el. Napi szintű munkájában és vizsgálataiban egyaránt jelentős szerep jutott a fordításorientált terminológiai adatbázisoknak, a terminológiamenedzsmentnek. Ezeket a terminológiamenedzsmenttel kapcsolatos ismereteket több egyetemi fordítóképzésben (BME, ELTE) és a terminológia mesterszakon (KRE) adta át a hallgatóknak. Már 2014-ben azt írtam a szerző akkor megjelent könyvének előszavában, hogy bár a nemzetközi szakirodalomban nagyszámú publikáció foglalkozik a modern fordítói terminológiai adatbázisok elméletével, készítésük és felhasználásuk módszereivel, Tamás Dóra Mária újat tud nyújtani abban, hogy a terminológiamenedzsmentben a fordítói munka során szerzett tapasztalatait részletesen bemutatja a fordítói terminológiai adatbázisok szerkezetére, használatára vonatkozóan, és részleteiben vezeti végig az olvasót egy konkrét adatbázis szerkezetén. E tanulmánykötetből az is kitűnik, hogy az oktatásban is képes ezeknek az ismereteknek és tapasztalatoknak az átadására.

Tamás Dóra Mária szakmai elismertségét mutatja, hogy a Terminológiai és Kommunikációs Kutatócsoport (TERMIK) tagjaként, a terminológia területén elért jelentős munkásságának elismeréseként 2018-ban elnyerte a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a TERMINI Magyar Nyelvészeti Kutatóállomások Hálózata által adományozott „A magyar nyelv és a tudományok” Szabó T. Attila-ösztöndíjat. Ezenkívül 2018 óta a Terminológiai Szakosztály elnöke a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületében.

A könyvet egyaránt haszonnal forgathatják fordítók, fordításkutatók és terminológusok, továbbá részletes elméleti hátterének és a terminológiai munka módszertani leírásainak köszönhetően a terminológiai kompetenciát fejlesztő tankönyvként is jól használható a fordítóképzésben.