A központi online terminológiai adatbázisok nagy előnye, hogy a terminológiamenedzsment megvalósítási eszközeként lehetőséget teremtenek a terminológia rögzítésére, kezelésére, online közzétételére és az abban szereplő adatok egységesítésére és/vagy harmonizációjára. A terminológiai személetmód szerint készült hagyományos és összetett fogalomalapú adatbázisok a terminológiai elveknek és módszereknek köszönhetően számos nyelvi és fogalmi jellegű többletinformációt tartalmaznak, amely mérlegelési helyzetbe hozza a fordítót és más felhasználókat. Ez azért is fontos, mert a jogi terminusokra jellemző a fogalmak összetettsége és kontextusfüggősége.

A terminológiai adatbázisok nemcsak szervezeti szinten, hanem akár egy adott ország nyelvhasználói számára is biztosíthatják a terminológia leírásával a szaknyelv megfelelő használatát, lehetővé téve a szakmai kommunikáció számára elengedhetetlen tudástranszfert. Ezáltal nyelv- és terminológiastratégiai célokat is szolgálnak.

Bemutattam a fordításorientált terminológia szemszögéből a jogi terminológia egyes jellegzetességeit, amelyeket igyekeztem a jogi szakfordítás, a hiteles fordítás és a jogszabályfordítás területéről vett példákkal is alátámasztani. A jogi terminológia jellemzői leírhatók, és a gyakorlatot segítendő azokra fordítási és terminológiai stratégiák kialakítása lehetséges (l. például a jogi fogalmak összehasonlítása eredményeképpen kapott megoldási lehetőségek tudatosítása). A sajátosságok tudatosítása megfelelő szemléletmódot kínál, amelyek közé a társadalmi és jogrendszerek közti eltérések és a fogalmak erősen verbális jellege, egyértelműség és rugalmasság ellentmondásossága, a fogalmak rendszerbe ágyazottsága, országspecifikus és kontextusfüggő jellege az uniós és nemzetközi jogi terminológia semlegességre törekvése mellett tartozik. A jogi terminusok országspecifikussága miatt számos esetben nehéz a jogi fogalmak más országok jogrendszerének fogalmaival való megfeleltetése.

A gyakran előforduló részleges ekvivalencia miatt a szaknyelvi beszélők a jogi fogalmak idegen nyelvű megnevezésekor ‒ így az idegen nyelvi szakmai kommunikációban, a szakfordításokban és tolmácsoláskor ‒ számos különböző idegen nyelvű változatot használnak, ami természetesen ronthatja a kommunikáció egyértelműségét és pontosságát, a fogalmak beazonosíthatóságát és ellentmondásokhoz vezethet, pedig a jogi szakszövegek fordításakor a pontosságnak nagy figyelmet kell szentelni. Ugyanakkor a fogalmi összevetés eredményeképpen a jogi fogalmak esetében nem mindig kapunk egyértelmű megoldásokat, és az ekvivalens kiválasztása gyakran döntés kérdése a több indokolható változat közül. A jogi terminusok használata során a megoldást a fent leírt a helyzetben elsődlegesen az egységes használat kialakítása jelenti. Ráadásul egy-egy jogi terminus megfeleltetése, a fogalmak vizsgálata és összevetése akár hosszadalmas kutatómunkát és egyeztetéseket is igényelhet, így kidolgozásuk költségigényes, mert a konszenzussal kidolgozott, elfogadott és közzétett idegen nyelvi változatokhoz intézményi összefogásra, és különböző jogi és nyelvi szakemberek aprólékos háttérmunkájára van szükség. A jogi terminológia speciális jellemzői befolyásolják a jogi terminusok terminológiai adatbázisokban való kezelésének módját. A nem megfelelő terminushasználatnak a költségei jelentősek lehetnek. A következetes terminushasználat, amely a közérthetőség szempontjából is fontos, az egységesítés hiányában csak egy dokumentumon, egy jogterületen vagy jogszabályon, egy cégen belül érvényesíthető. Éppen ezért fontos, hogy a közmegegyezés alapján született változatokat online elérhetőségű terminológiai adatbázisokban tegyék közzé. A jogi terminusok és fogalmak egységesítése és az adatok megfelelő formában történő közzététele a jogbiztonságot is szolgálja. A hazai jogi terminusok területén kiemelt jelentőséget kell, hogy élvezzen az adatok megfelelő minőségű kidolgozása, egységesítése, közzététele és terjesztése, amely hozzájárul Magyarország versenyképességéhez és az állampolgárok jogbiztonságához.

A dokumentáció szerepe jelentős a terminológiamenedzsmentben, hiszen befolyásolja az adatok minőségét és megbízhatóságát. A dokumentáció végigkíséri a terminológiai adatbázisok tartalom-előállításának minden fázisát. Szükség van a pontos, következetes, átgondolt és egységesen kezelt dokumentációra, mert hozzájárul a terminológiai adatbázisokban tárolt adatok pontos és követhető, ellenőrizhető kidolgozásához, megfelelő közzétételéhez és felhasználóbarát hozzáféréséhez. A dokumentáció hozzájárul az adatok létrehozásához és fenntartásához szükséges szervezeti háttérdokumentáció kialakításához, és elősegíti az adatbázisok megfelelő működtetését, elkerülve azt, hogy egy rendezetlen adathalmaz álljon rendelkezésre. Ugyan a jogi terminológiai adatok rögzítése és tárolása lexikográfiai és terminológiai módszerek szerint egyaránt lehetséges, a fogalom-központúság, a fogalmi különbségek többletinformációként való leírása, közzététele és a fogalmi hálóban történő gondolkodás azonban elsősorban a terminológiai munkára jellemző, amelynek nélkülözhetetlen mankója a megfelelő dokumentáció. A pontos dokumentáció jelentősége megnyilvánul a hallgatói terminológiai projekt leírásában is.

Gyakorlati példák bemutatására helyezve a hangsúlyt a Tamás & Sermann-féle (2019a, 2019b) kísérleti elemzési szempontrendszer alapján leírtam két nagy szervezeti online terminológiai adatbázis jellemzőit. A két elemzés lehetőség szerint objektív módon, négy fő kategória mentén mutatja be a dél-tiroli bistro jogi terminológiai információs rendszer és a ENSZ WIPO Pearl terminológiai adatbázis főbb jellemzőit. Ennek keretében feltérképezi azok létrejöttének és működésének hátterét (l. nyelvpolitikai háttér a bistro és a szabadalmak világa a WIPO Pearl esetében), ismerteti a rendszer technikai paramétereit, elemzi a tartalmát, felépítését és adattípusait, és kitér a használati jellemzőkre, például felhasználóbarát jellegére és társadalmi hasznára. A bistro azzal a jogszabályi háttérrel együtt, amelyben létrehozták, példaértékűnek tekinthető a nyelvpolitika és a terminológiamenedzsment oldaláról egyaránt. A WIPO Pearl szabadalmi terminológiai adatbázis egy összetett, innovatív jellegű, plusz ismeretelemként ontológiai jellegű fogalmi hálókat tartalmazó terminológiai adatbázis. A szabadalmi terminusok sajátos jellemzői bizonyos mértékben egyedi szerkesztési módszereket kívánnak meg, az adatbázis felépítése és tartalma ennek kívánalmait követi. A WIPO Pearl adatbázis a fordítók mellett műszaki, jogi szakemberek számára is hasznos terminológiai eszköz, továbbá a szakszavak rendszerezésével és közzétételével terminológiapolitikai célokat is szolgál.

A kötet egy hallgatói terminológiai projekt bemutatásával zárul, amely oktatói irányításom alatt a Budapesti Műszaki Egyetem Idegen Nyelvi Központja Tolmács- és Fordítóképző Központja 2020/2021. tanévének tavaszi félévében a műszaki, gazdasági és társadalomtudományi szakfordító (és tolmács) szak első évfolyamos angol nyelv hallgatóinak részvételével valósult meg, immár második alkalommal. A tanulmány leírja a projekt képzési és tantárgyi kereteit, rávilágít a projekt didaktikai hátterére és a terminológiai kompetencia jelentőségére, ismerteti a WIPO Pearl terminológiai adatbázis és a szabadalmi szakszövegek fő jellemzőit, majd kitér a projekt egyes munkafázisainak részleteire. Megemlítendő, hogy konkrét példákkal illusztrálja a szabadalmakban fellelhető természettudományi-műszaki és a pénzügyi terminológia jellemzőit, amelyek a szabadalmakra vonatkozó jogszabályi rendelkezések miatt hol tágan, hol pedig nagy specifikussággal rendelkeznek. A tanulmány bemutatja továbbá a korpuszalapú és a nem korpuszalapú terminológiai munka előnyeit és hátrányait, majd egy hallgatói kérdőív eredményeinek ismertetésével zárult. A tanulmány függeléke tartalmazza a projekt keretében kidolgozott terminusok listáját.

A tanulmánykötet első felében a terminológiamenedzsment és a jogi terminológia körében a gyakorlattal szorosan összefüggő kérdéseket tárgyal, míg az utolsó három tanulmány konkrét adatbázisokat és egy terminológiai projektet mutat be. Ennek köszönhetően a könyv összefoglaló jellegű ismereteket és specifikus példákat a vizsgálni kívánt tárgykörből egyaránt tartalmaz.