II.1.1. A Nővilág indulása és programja

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Vajda János 1857-ben indította el a Nővilágot 2500 előfizetővel – ez a szám 1864-es megszűnése idején 800-ra apadt.1 Alcíme: Hetilap a magyar hölgyek számára. Az állandó szerzők közé tartozott többek között Jókai Mór, Jósika Miklós, Bajza Lenke és Szász Károly. Jósika Júlia 1857–1860 között volt a hetilap főmunkatársa, ebben az időszakban a Nővilág tizenhat oldalon jelent meg minden vasárnap gazdag szépirodalmi rovattal, fekete-fehér és színezett divatképekkel és időszakos mellékletekkel.2 A lap tulajdonosa, Heckenast Gusztáv nem mellesleg a Jósika házaspár kiadója is volt, Jósika Júlia pedig az első számtól kezdve állandó divatrovatot vezetett, mely az első évfolyam második felétől kezdve rendszeres életvezetési tanácsadó cikkekkel egészült ki.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Heckenast a Nővilágot a szintén általa kiadott, Pákh Albert szerkesztette Vasárnapi Ujság nőknek szóló párjaként képzelte el.3 Az egymáshoz külalakban is hasonlító két hetilap azonos előfizetési díjjal (fél évre 3 forint postázva) jelent meg. Csakúgy, mint a Vasárnapi Ujságban, a Nővilág állandó rovataiban is kiemelt szerepet kapott a szépirodalom; minden lapszámban közöltek legalább két novellát, folytatásos regényt és verseket. Ezek túlnyomórészt magyar szerzők friss művei voltak, de közöltek fordításokat és korábbi, már nem élő szerzők szövegeit is. Mindkét lapban – bár eltérő aránnyal – helyet kaptak gazdasági és kulturális hírek, azonban a politikai hírek a Nővilágból kimaradtak. Így is kétszer akkora terjedelmet töltött ki a Nővilág a Vasárnapi Ujsághoz képest, köszönhetően a specifikusan nőket érintő rovatok és kulturális hírek sokaságának.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A Nővilág életmód-tanácsadó cikkei változatos műfaji skálán mozogtak: a – Jósika Júlia által is jegyzett – direkt tanácsadás mellett fiktív levelek,4 anekdoták, esszék közvetítették a követendő társadalmi normákat és elutasítandó devianciákat. A lap elmaradhatatlan kelléke volt az Eredeti divattudósítás, a nemzetközi híreket és pletykákat összegyűjtő Nagy világ kis krónikája, a (főként pesti) kulturális eseményeket, új műalkotásokat, színdarabokat bemutató Társaséleti és szépműi szemle, illetve a könyvajánlókat közlő Házi könyvtár. Háztartási és konyhai fortélyokat oszthattak meg egymással a háziasszonyok a Házi gazdaság rovatban, a Galambposta pedig szerkesztői üzeneteknek adott helyet. Később a folyóirat játékot is hirdetett: a „képtalányok” megfejtői közt frissen megjelent könyveket sorsoltak ki.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Vajda az első évfolyamban folytatásokban közölt esztétikai értekezést A szépről a szépekhez5 címmel, melyben lefektette lapjának fontosabb programpontjait. Szembefordult a magyar nép keleti kulturális gyökereit éltető szemlélettel,6 és a Gyulai Pál-féle népnemzeti iskolához sem csatlakozott: ekkor még a népköltészetet is alkalmatlannak tekintette a nemzeti irodalom megalapozására.7 A nemzeti jelleget, nagyságot, sőt a nemzet megmaradását a jelentős esztétikai értékű művészi alkotásokban, a szép eszméjének művelésében látta. A nemzet karakterét nem önmagába zárva, saját történeti múltjához viszonyítva vizsgálta, a kulturális fennmaradást inkább európai összefüggésekben, más népek művészetének tükrében határozta meg. A jóval későbbi Magyarság és nemzeti önérzet című értekezésében így nyilatkozott: „Fegyveres erőszakkal nem, csak müveltségünk fényével hódíthatunk.”8 Az esztétikumnak kizárólagos fontosságot tulajdonító Vajda elvetette tehát a nemzeti irodalom népköltészeti alapokra helyezését, a fennmaradáshoz vezető egyetlen útnak az antik görög művészethez való visszanyúlást, egyúttal az európai kultúrához való kapcsolódást látta.9 (Álláspontját később az 1861-ben szintén a Nővilágban közzétett Széptani levelekben finomította, melyben továbbra is elutasította a – véleménye szerint – fejlődést hátráltató keleti orientációt, illetve a Petőfi-epigonok népies költészetét, azonban revideálta a valódi népköltészet elmaradottságáról és egysíkúságáról alkotott korábbi nézetét.10)
 
1 D. Szemző, „A Nővilág megszűnési körülményei…” 127.
2 Mellékletben: „Vidéki levelek”, szabásminták, kották
3 Miklóssy János, „Irodalmi folyóirataink a Bach-korszakban”, Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve (Budapest, 1973) http://epa.oszk.hu/01400/01464/00012/pdf/ 274–275.
4 Pl. Vas Gereben, „Egy feleséges embernek levelei”, Nővilág 1. (1857)
5 Vajda János, „A szépről a szépekhez”, Nővilág 1. 1. sz.; 7. sz.; 13. sz.; 16. sz. (1857)
6 „A sipujjas inget, az atilla-dolmányt [...] nem lehet bebalzsamozni, hogy muzeumban örökké elálljon, aztán arra nincs fölírva, hogy miket cselekedtünk. [...] Csak a szépművészet bír örökítő erővel, az a művészet, melyre a mi zsírban vajban fuldokló debreczeni atyánkfiai vagy semmit, vagy csak oly keveset adnak, mint a czigány zenére, mire isét azt mondják, hogy semmi sem drága, csak a muzsika.” Vajda János, „A szépről a szépekhez”, Nővilág 1. 1. sz. (1857. január 25.) 3.
7 Szajbély Mihály, Kép és árnykép: Vajda János és az utókor, Szajbély Mihály, Álmok álmodói. Irodalomtörténeti tanulmányok (Budapest, Magvető, 1997) 56–61.
8 Vajda János, Magyarság és nemzeti önérzet, Kóros áramok (Budapest, Singer és Wolfner, 1896) 11.
9 Szajbély Mihály, A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után (Budapest, Universitas, 2005) 314.
10 Szajbély, A nemzeti narratíva… 316–317.
Menü