Kiss Judit az interdiszciplináris nemzetközi és fejlődés-tanulmányok egyik külföldön is legismertebb hazai művelője. Tudományos eredményei főként a népesedés és a mezőgazdaság helyzetével összefüggő élelmezésbiztonság, a felzárkózást segítő fejlesztési és együttműködési politika, valamint az EU agrárpolitikájának hatásai tekintetében mutatkoznak meg, és nagyrészt könyvrészletekben és folyóiratcikkekben, valamint intézeti kiadványokban láttak napvilágot. Háromszáznál is több (magyar, illetve idegen nyelven) megjelent publikációja van, köztük több saját, egyszerzős monográfiája is. A doktori cím elnyerése óta több mint hetven tudományos közleménye jelent meg. A műveire vonatkozó, csupán részlegesen nyilvántartott független hivatkozások száma is meghaladja a 200-at. Kutatásszervezési és vezetési tevékenysége is kiemelkedő, tudományos kutatómunkáját pedig rendszeresen összekapcsolja az oktatói tevékenységgel. Mindez iskolateremtő habitusára vall. Kiterjedt nemzetközi elismertségét számos nemzetközi konferencián tartott előadásainak és felkért szakértőként nemzetközi szervezetek, intézmények (UNCTAD, UNIDO, UNITAR, ILO, World Bank, ECOFIN, ECOSOC) munkájában való részvételének is köszönheti. 1996 és 2005 között tagja volt az európai fejlődéskutatók tudományos társasága, az EADI végrehajtó bizottságának.

Nemzetközileg ismert vidékszociológus, fő kutatási területe a vidéki társadalom átalakulása. Nemzetközi együttműködés keretében tárta fel az európai társadalmak „paraszttalanításának” jellegzetességeit, a tudáshasználat, a szellemi tulajdon, a hatalmi viszonyok, a projektosztály, a kulturális összetevők szerepét a rurális területek fenntartható fejlődésében.

Vezetésével egy nagyobb kutatócsoport a társadalmi integráció középpontba állításával megújította a társadalmi újratermelés, a hatalom és redisztribúció, a társadalmi tőke és az egyenlőtlenségek összefüggéseinek a kutatását. (Lásd Kovách Imre [szerk.]: Társadalmi integráció. Budapest: 2017.) A mobilitási esélyekről és mobilitásformákról szóló kiválósági kutatás vezetője. Öt tanulmánykötetet szerkesztett a magyar társadalom egyenlőtlenségeiről és új csoportviszonyairól.

Kovách Imre iskolateremtő egyéniség, fiatal kutatók egész sorát vezette be a tudományos kutatási munkába, a szociológiai és társadalompolitikai doktori program vezetője is a Debreceni Egyetemen. Munkái hat nyelven jelentek meg, és közel ezer külföldi hivatkozása van. Hazai és nemzetközi folyóiratok szerkesztésében vállalt szerepet, a European Society for Rural Sociology elnöke, valamint az International Society for Rural Sociology alelnöke. Munkásságát több szakmai és állami díjjal, vendégprofesszori meghívással ismerték el. Az Académie d’Agriculture de France külső levelező tagjává választotta.

Kiemelkedő eredményeket ért el a területi verseny és versenyképesség kutatásában, valamint az alulról szerveződő regionális gazdaságfejlesztés értelmezésében. Tudományos közleményeinek száma 170, ebből 40 idegen nyelven jelent meg, munkáira több mint 3200 független hivatkozás történt, ezekből 850 idegen nyelvű publikációban, h-indexe 25. A regionális versenyképesség mérésére és javítására általa kidolgozott ún. „piramismodellt” 19 nyelvre fordították le, és mintegy 30 országban alkalmazták. Eredményei alapján önálló fejezet írására kérték fel a témakör alapvető kézikönyvében (Handbook of Regions and Competitiveness. Edward Elgar, 2017, 398–415.). Kidolgozta az eltérő fejlettségű régiók alulról szerveződő regionális gazdaságfejlesztési stratégiáinak alaptípusait, elsőként ismertette részletesen itthon a regionális klaszterek szerepét; a témával foglalkozó könyve (Regionális gazdaságfejlesztés. Akadémiai Kiadó, 2010) elnyerte az Akadémiai Kiadó Nívódíját. Iskolateremtő és tudományszervező munkássága kiemelkedő, 1997-ben alapította és azóta vezeti a Szegedi Tudományegyetemen a Regionális és Alkalmazott Gazdaságtani Tanszéket, illetve jogutódját, a Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézetet. Témavezetésével 9 fő nyerte el doktori fokozatát. Több folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, az Akadémiai Kiadó Modern Regionális Tudomány Szakkönyvtár alapítója és szerkesztője (eddig 11 kötet jelent meg).

Mezey Barnának meghatározó szerepe van a magyar börtönügyi tudományosság 21. századi kibontakoztatásában s képviseletében a nemzetközi fórumokon. Konferenciaszervező, tudományos és szakmai szerkesztő munkássága nagyban hozzájárult a börtönügy-tudomány reputációjának visszanyeréséhez. Tudományos tevékenységének és iskolateremtő hatásának bizonyítéka kilenc eredményes PhD témavezetése és öt, védés előtt álló doktorandusza. Szervezésében és szerkesztésében idegen nyelvű kötetekkel jelentek meg a magyar jogtörténészek a nagy nemzetközi konferenciákon (Deutscher Rechtshistorikertag, ICHRPI). Sikerült életre keltenie egy, a magyar jogtörténészek eredményeit dokumentáló idegen nyelvű tanulmánykötet-sorozatot és az eredetileg csupán előadásokat, utóbb tanulmányokat, kismonográfiákat is közlő, angol–német nyelven publikált sorozatot, melyet ma már nyilvántartanak a világ nagy könyvtáraiban is (Rechtsgeschichtliche Vorträge). Eredményként könyvelhető el a nemzetközi kapcsolatrendszerben több német nyelvű kollokviumsorozat állandósítása (bécsi, jénai és baseli műhelyekkel). A közös problémák, a jogfejlődés sajátosságai, a jogtörténet azonos kérdései (és válaszai) azonban elsősorban a közép-európai térséget jelölik meg elsődleges kutatási és együttműködési terrénumként, a német jog kisugárzásának és hatásainak körvonalait követve. Szerkesztője a hazai jogtörténeti tudományosság kutatási eredményeinek közzétételét biztosító számos külhoni és hazai tudományos és szakmai folyóiratnak.

Elismerten a szociológus szakma egyik vezető egyénisége. Több mint 200 írása jelent meg, ebből 46 önálló könyv vagy válogatás, közel felük angolul jelent meg. Mintegy 300 tudományos előadást tartott. Rangos külföldi egyetemek és kutatóintézetek visszatérő és tartós meghívottja. Számos magyar és külföldi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Kiemelkedő, iskolateremtő tanáregyéniség. A felsőoktatás minden szintjén tanított, de különösen fontos a szerepe a doktori képzésben, kurzusok kidolgozásában. Iskoláját munkájának általános jellemzői teszik egyedivé. A fő vonások a lelkiismeretes forráskutatás; a gondolati keretek kidolgozottsága; a tiszta logika; a történelmi-társadalmi folyamatok pszichológia iránti érzékenységgel párosuló komplex alkalmazása; a kvalitatív és kvantitatív módszerek szerves ötvözése; olyan kutatói nyelv és fogalomrendszer megalkotása, amely pontosan fejezi ki a szándékait. Munkásságának fő témái a szegénység, a társadalmi struktúra, a munkaerőpiac és az etnicitás összefüggései; a hazai polgárosodás társadalomtörténete; a társadalmi redisztribúció viszonyai. Az elemzések fokozatosan kezdtek túlnyúlni Magyarországon a széles nemzetközi együttműködésig. E keretben is kiemelkedő téma a cigányság helyzete, kirekesztésének folyamatai és az önazonosságért-elismertetésért folyó küzdelme.

Hazai és nemzetközi munkássága alapján javasoljuk, hogy Szalai Júliát a Magyar Tudományos Akadémia fogadja levelező tagjai sorába.

A világgazdasági kutatások egyik vezető, nemzetközileg is elismert személyisége, aki az 1990-es évek elejétől Közép-Európa országainak összehasonlító elemzésével foglalkozott. Egyik első magyar elemzője volt a külföldi tőkebefektetések szerepének a gazdasági működési modellekben. Az elmúlt 10 évben az állam erősödő gazdasági szerepvállalását kutatta. Jelenlegi kutatásaiban a gazdaság és politika kölcsönhatásait a gazdasági és politikai intézményrendszer működésében vizsgálja. 2010 és 2012 között a Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Karának doktori iskoláját vezette. Debrecenben 4 doktor hallgatója szerzett fokozatot (egy 50%-ban megosztva). Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán egyetemi tanár, a doktori iskola törzstagja. Publikációs tevékenysége az MTA IX. Osztálya számára készített összesítő táblázat adatai szerint: nemzetközi listás folyóiratban 12, hazai listás folyóiratban 27 cikk, egyéb tudományos folyóiratokban 15 közlemény. Ezekre összesen 199 hivatkozás történt. 3 idegen nyelvű és 2 magyar nyelvű monográfia, 4 idegen nyelvű és 1 magyar nyelvű rövid könyv, 4 szerkesztett könyv, 22 könyvrészlet és 47 műhelytanulmány. Ezekre a publikációkra összesen 205 hivatkozás történt. Az összes hivatkozások száma 636. H-indexe a minősített publikációk hivatkozásaival számítva 11, az összes hivatkozással számítva 13.

2015-ben elnyerte a NAP I egy csoportjának vezetését. 2017-ben egyetemi rangsorok módszertani kutatásra MTA TKI pályázatot nyert. 2018-ban kétéves belga–magyar együttműködési pályázatot nyert. Munkái közül kiemelendő a W. Glänzellel és másokkal 1984-ben írt cikke (45 független idézet). Borsi Balázzsal közösen készített fejezete jelentősen hozzájárult Török Ádám könyvének (Competitiveness in R&D, 2005) sikeréhez (f. i. 29). Bevezet egy új gráf metrikát, a lobbi indexet (60 f. i., Q2). A véletlen bolyongások elméletével kapcsolatos cikkei olyan rangos folyóiratokban jelentek meg, mint a Duke Math. J. (66 f. i., D1), Math. Ann. (69 f. i. D1), Ann. Probab. (48 f. i., D1), Probab. Theory Rel. (41 f. i.), Comm. Pure Appl. Math. (10 f. i., D1). M. Barlow és R. Bass áttörést jelentő eredményének (parabolikus Harnack-egyenlőtlenség stabilitása) egyik fontos lépése Telcs Math. Ann.-ban megjelent cikke bizonyításának változatlan átvétele. Véletlen bolyongás témájú könyve a Springer LN in Math. sorozatban jelent meg (32 f. i.). Cikkeinek nemzetközi visszhangja messze átlag feletti, meghaladja az ISI Highly Cited szintet. H-indexe 19 (Google Scholar). Két lezárult és egy folyamatban levő PhD témavezetője. Az Open Mathematics (De Guiter) szerkesztőbizottsági tagja. Az MTA “Computational Social Science” témacsoport alapító tagja.

Az USA innovációs rendszerének szereplői közötti tudásáramlások térbeli kiterjedésével kapcsolatos ökonometriai kutatásai úttörő jellegűek. E kutatásokat nagy számban hivatkozzák a nemzetközi szakirodalomban, eredményeit pedig számos európai, amerikai és ázsiai replikáció igazolja. Innovációs kutatásaihoz szorosan kötődik kiterjedt modellfejlesztő tevékenysége. Több országra (az USA, az Európai Unió, Magyarország, Törökország) elkészített gazdasági modelljeivel elsősorban a tudásalapú fejlődést célzó szakpolitikák (K+F és humán tőke fejlesztése, vállalkozási és innovációs hálózati politikák, beruházástámogatás, infrastruktúra-fejlesztés) hatásait tanulmányozza regionális, nemzeti és nemzetek feletti (EU) szinteken. A munkálatok eredményeként kialakított GMR (földrajzi, makro és regionális) modelljei számos országban kerültek alkalmazásra. Az egyik nemzetközileg leghivatkozottabb magyar közgazdász (Scopus idézetek száma 2600, h-indexe 13). Minősített nemzetközi folyóirat-publikációinak száma 26, melyből 21 MTA A kategóriás. Hazai minősített szakfolyóiratban megjelent publikációinak száma 22. Nemzetközi kiadóknál 8, hazai kiadásban 7 könyve jelent meg. A Regional Studies folyóirat társszerkesztése (2007–2013) mellett több nemzetközi és hazai szaklap szerkesztőbizottságának tagja. 2018-ban kutatási eredményeiért és iskolateremtő tevékenységéért a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét és az Akadémiai Díjat vehette át.

Különösen a vezető angolszász jogfilozófiai irányzatok hazai bemutatásával, a bírói jogalkotás témakörében, valamint a joghatékonyság elméleti megalapozásában ért el nemzetközileg is elismert eredményeket. Jelentősek a jogi kultúrákkal, a kelet-közép-európai rendszerváltozásokkal, a bírói etikával, valamint az európai integráció jog- és állambölcseleti problémáival összefüggő kutatásai. Két, több kiadást megért egyetemi tankönyv, valamint 20 monográfia szerzője, illetve társszerzője. Vendégprofesszorként, vendégkutatóként, illetőleg konferencia-résztvevőként a világ számos országában (Sao Paulótól Melbourne-ig) képviselte a hazai tudományosságot. Magyarul és 8 idegen nyelven megjelent publikációinak száma 215, melyekre 514 bel- és külföldi hivatkozás történt. Több hazai és nemzetközi szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (JURA, Pravo i politika, Fiat Justitia, valamint a Revista Brasileira de Estudos Políticos). 1995–2001 között tagja volt az MTA Doktori Tanácsa állam- és jogtudományi szakbizottságának, jelenleg a Magyar Jog és Államtudományi Társaság Jogbölcseleti Tagozatának vezetője. 1993-ban az Izlandi Jogfilozófiai Világkongresszus egyik alszekciójának elnöke volt.

Számos rangos hazai kitüntetés tulajdonosa. 2014-től a Łódźi Egyetem Honoris Causa doktora. 2013-ban az Académie internationale de droit comparé levelező tagjává választották. 2017-től a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja.

A magyar közgazdasági irodalom markáns alakja. Négy évtizede rendszeresen publikál szakkönyveket, könyvfejezeteket és cikkeket. Döntően empirikus vizsgálatai Magyarországra összpontosítanak, legutóbbi írásaiban széles körű nemzetközi összehasonlítások is megjelennek. Munkásságát a közgazdaságtudomány, a szociológia és politológia határterületén mozgó, intézményi megközelítés jellemzi, amelynek fontos része a történeti szemlélet. Műveiben szerencsésen ötvöződnek az empirikus megfigyelések, az elméleti általánosítások és a nemzetközi egybevetések módszerei. Az 1960-as évek elejétől napjainkig terjedő időszakot átfogó kutatásai jelentős mértékben hozzájárultak a folyamatok tényleges mozgatórugóinak megértéséhez. Különösen kiemelkedő eredményeket ért el a szervezeti és tulajdonosi szerkezet, az állami újraelosztás és a versenyfeltételek változásainak feltérképezése terén. 10 könyve, 25 könyvfejezete és 73 cikke az idézettség szempontjából is kiemelkedik. Kiváló oktató. A Szegedi Tudományegyetem mellett rendszeresen kap meghívásokat más egyetemektől is. Témavezetett hallgatói közül három doktorált, ketten abszolutóriumot szereztek. Aktívan részt vesz a szakmai és tudományos közéletben, így az MTA különböző bizottságaiban is.

A szervezeti működés, a szervezetelméletek logikai alapú modellezésének vezető nemzetközi szaktekintélye. A Stanford Universityn (Graduate School of Business) töltött vendégkutatói éve (2002) alatt fektették le Michael T. Hannannel és Glenn Carroll-lal nagy hatású monográfiájuk (Logics of Organization Theory: Audiences, Codes, and Ecologies, 2007) alapjait. Eredményei egyebek közt az American J. of Sociology, Org. Sci, Admin. Sci. Quarterly, Acad. of Manag. Rev., Soc. Theory, Soc. Methodology lapokban jelentek meg. Évente több hónapot Magyarországon dolgozik, 2018-tól részállást vállal a Károli Gáspár Egyetemen, hogy eredményeit az oktatásban és a tudósképzésben is hasznosítsa.

A romániai magyar szellemi és tudományos élet meghatározó személyisége. A BBTE közgazdasági karának dékánhelyetteseként, az MTA KAB Közgazdaságtudományi Szakbizottságának elnökeként, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaságtan és Társadalomtudományi Szakosztályának elnökeként meghatározó szerepet töltött be a romániai magyar közgadászképzés létrejöttében, intézményesülésében.

Gazdag és jelentős tudományos publicisztikai tevékenysége szerencsésen ötvözi az empirikus, kvantitatív megalapozottságot az ágazatipolitika-alkotással. Tudományos tevékenysége elismeréseként a Pécsi Tudományegyetem 2004-ben, a Budapesti Corvinus Egyetem 2014-ben díszdoktori címmel tüntette ki.