Az ESG-rendszer a vállalatok társadalmi felelősségvállalásához kapcsolódóan a fenntartható működés keretrendszerét határozza meg. A mozaikszó első része (E, Environmental) azt hivatott mérni, hogy a vállalat hogyan teljesít a fizikai környezet védelme szempontjából. Figyelembe veszi a vállalat erőforrás-felhasználási szokásait, valamint a működése során a környezetre mért hatásait mind a saját működése, mind az ellátási láncok szintjén. A második dimenzió (S, Social) a társadalmi aspektust takarja. A fő minősítési szempont, hogy a vállalat hogyan kezeli a munkavállalókhoz, a társadalomhoz és a politikai környezethez fűződő kapcsolatait. Értelmezhetjük úgy is, hogy amíg a környezeti és vállalatirányítási funkciók a külső környezetre, illetve a belső viszonyokra vonatkoznak, addig a társadalmi funkció a vállalat és az emberek vagy intézmények közötti viszonyt igyekszik feltérképezni. A harmadik dimenzió (G, Governance) a döntéshozatal vállalatirányítási funkcióira vonatkozik. Az egyénekre vonatkozó döntésektől a vállalaton belüli jogok és felelősségek felosztásáig mindent magába foglal, beleértve az igazgatóságot, a vezetőket, a részvényeseket és az egyéb érdekelteket. A vállalatirányítás elemei közé tartozik a vállalat céljának meghatározása, az igazgatótanács szerepe, a részvényesek jogai és a vállalat teljesítményének mérése is.

 

A vállalkozások üzleti és pénzügyi teljesítményét a számviteli kimutatások mérik. A számviteli kimutatások az erőforrás-felhasználások és értékteremtések kizárólagosan numerikus metrikus rendszere. A vállalkozások fenntarthatósági teljesítményét az ESG-minősítés méri. A minősítés egy szubjektív skálázás, mely tetszőlegesen meghatározott számosságú numerikus és nem numerikus indikátorok összevont mutatószámaként, egy pontozásos skála alapján kerül meghatározásra. Az ESG-minősítés és a pénzügyi teljesítmény elméleti összefüggéseire vonatkozó nemzetközi szakirodalmi áttekintés alapján arra lehet következtetni, hogy habár az ESG-minősítés még nem kiforrott rendszer, de a minősítés és a befektetői reakciók között szükségszerű a kapcsolat.

Kutatásunk során vállalatok múltbeli teljesítményét vizsgáltuk meg, és vetettük össze az általuk elért ESG-minősítés pontszámával. A következő hipotéziseket fogalmaztuk meg.

 

Hipotézis 1: A vállalatok ESG-pontszáma és az általuk elért tőkefeszültség-mutató között negatív kapcsolat áll fenn. Feltételezésünk szerint a jó ESG-teljesítmény vonzza a befektetőket, így a vállalat kevésbé szorul idegen tőkére.

 

Hipotézis 2: A vállalatok múltbeli ESG-pontszáma és az azt követő évben elért EPS-mutatója között pozitív kapcsolat áll fenn. Az egy részvényre jutó nyereség növekedését vártuk, ha jobb az ESG-teljesítmény.

 

Hipotézis 3: A vállalatok múltbeli ESG-pontszáma és az azt követő évben elért P/E-rátája között negatív kapcsolat áll fenn. Amennyiben egy vállalat működésére – és ezáltal az eredményességére – pozitívan hat az ESG-besorolás, a P/E-rátája annál alacsonyabb lesz. Befektetői szemmel nézve ugyanis az alacsonyabb P/E-mutató gyorsabb megtérülést ígér.

 

Az adatbázis kialakításához a Refinitiv pénzügyi piaci adatait használtuk fel. A vizsgált időszak a 2019-től 2021-ig terjedő pénzügyi időszak, amelyhez a 2018-tól 2021-ig terjedő évek ESG-pontszámait kapcsoltuk. Az elemzéshez kétváltozós lineáris regressziós modellt használtunk, amelyben az x értékek jelölik az ESG-pontszámot, az y értékek jelölik a különböző eredménymutatókat, amelyek alapján értékeltük a vállalatok teljesítményét.

 

Az elemzésünk eredményeiből az állapítható meg, hogy az ESG-pontszám nincs hatással a vállalatok működésére. Az általunk feltett hipotézisek, amelyekben azt feltételeztük, hogy az ESG-pontszámok gazdasági szempontból már hatással lehetnek a vállalatok működésére és számvitel alapú értékelésére, elutasításra kerültek.