A fenntartható életmód alapja az érték- és normarendszer, a nevelés, az ismeretátadás és a közösségi, közösen végzett munka. Mennyire fenntartható az élet, mi foglalkoztatja a jövő nemzedékeit? – tehetjük fel a kérdést ahhoz, hogy a tananyagot kellő odafigyeléssel határozhassuk meg. A fenntartható életmód összetett fogalompár. Azt a tudatos életvitelt jelenti, amellyel megvalósítjuk a fenntarthatóság alapfeltételét, azt, hogy környezetünket, legyen az természeti vagy környezeti/épített, csak a megújulás képességének mértékében használjuk mindennapi életünk során. A mai technológiai fejlettségünk mellett társadalmunknak önmaga fenntartásához mértéktartónak kell lennie, azzal is csökkentve az ökológiai lábnyomot. Természeti erőforrás-felhasználásunk 2022. július 28-án érte el azt a mennyiséget, amelyet a Földünk ebben az évben regenerálni képes. Ez a globális túlfogyasztás napja, vagyis az ez évből hátralévő időben, 156 napon nem tudjuk érvényesíteni már a fenntarthatóságot. Nevelőként fontos látni, hogy a fenntartható életet nem lehet csupán technikai megközelítésben megvalósítani. Ugyanis hiába vannak megfelelő technikai eszközeink, ismereteink vagy akár intézményeink kiváló, interaktív tananyagokkal, gyakorlatokkal, azok mindig az éppen domináns erkölcs szerint működnek. Az erkölcs pedig egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok során összegyűjtött és helyesnek vélt viselkedési szabályok összessége. Tehát nincs fenntarthatóság, fenntartható életmód erkölcs nélkül. Az egyén lesz a fenntarthatóság mozgatórugója érdeklődésével, ismereteivel és felelős cselekedeteivel. A fenntartható életmód egy emberi fejlődési út, személyiségfejlődés eredménye, az önzéstől az együttműködésen át a globális felelősségvállalásig terjed. Az egyén az ÉN fejlődésétől, a család, a lokális közösség – szomszédság, lakóhely, kortárscsoport –, intézmények ismeret- és élményanyaga által jut el a Föld egyetemességéig, a fenntartható életig, mértéktartó életmódja által. Magyarország már 2013-ban elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiát, amely a hazánkra vonatkozó célokat rögzítette. Két évvel előbb, mint ahogyan azt az ENSZ globális szinten megtette volna. Mire jutottunk a majd tíz év alatt? A fenntartható fejlődési célok korántsem csak a környezeti ügyekhez kapcsolódnak. A fenntartható fejlődési célok (Sustainable Development Goals, ENSZ 2015) az élet összes területét érintik: a gazdaságot, a pénzügyeket, a társadalmat, az oktatást, az egészségügyet, az energiaügyeket, az ipart – mindent. A legnagyobb feladat a gondolkodásunk átalakítása, a szemléletmódváltás. Ez pedig nevelés, tanítás, oktatás, ismeretterjesztés, bármely életkorban és nevelési/oktatási intézményben, különösen a pedagógusjelöltek között. Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a lányok többnyire nagyobb érzékenységet mutatnak a környezetvédelmi kérdések iránt, mint a fiúk (Asunta, 2004; Michalos et al., 2004; Worsley–Skrzypiec, 1998). A pedagógusképzésben, főként a kisgyermek- és óvodapedagógia szakon a lányok/hölgyek többsége a jellemző. Kutatások igazolják azt is, mily nagy a szerepe az anyának a fenntarthatóság, környezeti nevelés családi megvalósításában. A család egy életforma, egy szellemiség, a fenntarthatóság alapeleme.

 

A fenntarthatósági és környezeti nevelés családi és intézményes lehetőségeihez – mint napjaink aktuális természettudományos elvárásaihoz – nemzetközi és hazai egyezmények, és dokumentumok biztosítják az elméleti alapot, a módszereket. A környezeti nevelés szerepet játszik a környezettel kapcsolatos attitűdök (ismeretek/tudás, érzelmek/élmények és tevékenységek/cselekvés), valamint az értékek kialakításában és formálásában. Erre kell építeni azon tananyagokat, melyek élmény- és tapasztalati tanulással kiegészítve a fenntarthatóságra nevelés alapját és megvalósulását adják. Ezen összetevők, hatások eredményezik egy új szemléletű, természettudományban jártas, fenntarthatóságot érvényesíteni tudó pedagógus generáció felsőoktatásból való kikerülését. Az intézményes nevelés és oktatás tartalmának és módszereinek elő kell segíteniük a modernizációs áramlatoknak megfelelő kompetenciák fejlesztését (Varga, 2012), éppen ezért aktuális napjainkban minden olyan dokumentumra támaszkodni, amely fenntarthatósági célokat tartalmaz. A következőkben képet kapunk (a teljesség igénye nélkül) a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szociálpedagógus alapképzés és neveléstudomány mesterképzés témairányú kurzusai képzésben jelen lévő tartalmának rövid összefoglalója kapcsán a téma interdiszciplinaritásáról. A Filozófia és etika kurzus betekintést nyújt a filozófia eredetébe, elhelyezi az emberi kultúrában, mutatja viszonyát a tudományokhoz. A filozófia jelentősebb alakjainak és a lehetséges kiindulási pontoknak történeti áttekintésével egy komplex műveltséganyag birtokába juttatja a hallgatókat. Megismerik az általános és az alkalmazott etika legfőbb kérdésköreit, illetve az európai morálfilozófiai hagyományban és napjaink etikai diskurzusaiban az azokra adott fontosabb válaszokat (SOE BPK – Patyi, 2020). Az Ökológia és környezetvédelem az óvodában kurzus bővíti a hallgatók környezeti ismereteit, növeli felelősségérzetüket, fejleszti környezettudatosságukat. Megismerteti a hallgatókkal az ökológia főbb fogalmi területeit, vizsgálatait, továbbá a környezetvédelem kialakulását, történetét, a globális problémákat, a nemzetközi konferenciák témaköreit, a fenntartható fejlődés és gazdaság jellemzőit. Bepillantást nyújt a hazai természetvédelem munkájába a hazai nemzeti parkok működésén keresztül. Mindezen témákat az óvodai élet szemszögéből vizsgálja, vagyis hogyan vihetők be az érintett témakörök az óvodai mindennapokba (SOE BPK – Kollarics, 2020). A Környezeti nevelés kurzuson a környezet és természetvédelmi gondolkodás megalapozása, szemléletformálás történik kisgyermeknevelő- és óvodapedagógus-jelöltek körében. A kurzus ismereteket nyújt a kisgyermekek napi élete és a környezeti nevelés témaköréből, modern tanulásszervezési módok alkalmazásával. A kurzus jelen van a kisgyermeknevelők képzésében is ahol a bölcsődék napi élete és a természet- és környezetvédelem, környezeti nevelés témaköreire készíti fel a nevelőket (SOE BPK – Molnár, 2020). A Matematikai nevelés kurzus a matematikai alapismeretek és azok alkalmazási lehetőségeinek elsajátítása a csecsemőgondozás és kisgyermeknevelés pedagógiai céljainak és feladatainak szakszerű és gyermekközpontú megvalósításához nyújt felkészítést. Cél a problémamegoldó, logikus gondolkodás fejlesztése, valamint a gyermeket körülvevő világ mennyiségi, formai és téri viszonyainak feltárása, megismertetése, a bölcsődei és óvodai matematikai nevelés módszertanának elsajátítása (SOE BPK – Zsámboki, 2020). A Fenntarthatóság a családban szabadon választható kurzus a kötelező és kötelezően választható területeken megszerzett fenntarthatósági kompetenciát kimondottan a családban való megvalósulásra fókuszálja (SOE BPK – Molnár, 2020).