Mielőtt részletesen megvizsgáljuk, milyen változásokat eredményez az európai uniós kontextus a hivatalos nyelvekben, először szükséges tisztáznunk, mit értünk a szaknyelv, a jogi nyelv és az európai uniós (jogi) szaknyelv fogalmán.1 A nemzetközi szakirodalomban ugyanis különböző megnevezésekkel, illetve ugyanazon megnevezés eltérő értelmezéseivel találkozhatunk, ami a kutatások szempontjából is releváns tényező. A bemutatást először a szaknyelv és a jogi nyelv meghatározásával kezdem. Ezt követően az európai uniós szaknyelv fogalmát elemzem. Bemutatom, hogy a nemzetközi szakirodalomban milyen megnevezéseket használnak a nyelvek „uniós rétegének” leírására, és milyen konnotációi vannak e megnevezéseknek. Részletesen kitérek arra, milyen következményekkel jár az euro- előtag használata – és miért javasolt mégis az eurolektus megnevezés bevezetése a hazai kutatásokba.